Olivér száj

Reggel, még fekszem az ágyban, jön, odaül a szélére.
"Anya, mikor térsz magadhoz???"

Én is szülinapos vagyok, tudja ezt ő is.
"Anya, süssél magadnak tortát és majd én segítek neked. Ha felvágjuk, kapok belőle én is? :)"

Játszanak a szobába, nagy a hangzavar, mert nem bírnak megegyezni. Nyílik az ajtó, Oli tuszkolja kifele Miksát.
"Anya, kihoztam a Mikkksát, mert nem bír magával!"

"A Barni egy sügér, ezt szabad mondanom??"

"Anya, ha én is olyan nagy leszek, mint a Barni, akkor én leszek a Barni?"

Valamit mondok neki, hogyan legyen, mire ő: "Anya, tök mindegy!"

Szomszédolásból nem akar hazajönni, persze nincs apelláta, jönnie kell. Sír, hisztizik, fenyegetőzik. 
"Bemegyek a szobába, összecsomagolok és elmegyek világgá!! Haza sem jövök, majd csak, ha voltam a Győző papánál, utána az Anka mamánál és a Zsókáénál is. Utána majd hazajövök!"

Még mindig betegeskedünk

Miksa és én, még mindig nagyon "szépen" köhögünk. Elég idegesítő! Mondjuk ezen kívül már nincs baj. 

Szegény Miksám közben átesett egy 3 napos lázon is, negyedik napra szép pettyes lett a pocakja. Ő sem maradhatott ki ebből :)

Na, a nyárra most már mondjanak le a betegségek!

Olivér születésnapja

Szeretek szervezkedni, másoknak meglepetést okozni. Nincs is annál jobb, amikor az ember látja más örömét.

Eddig Olinak mindig csak családilag ünnepeltük a születésnapját. Gondoltam, idén már ő is megérdemli, hogy születésnapi buli legyen neki. Időben elkezdtem szervezni. Péntekre terveztem a bulit, mert akkor még nem tudtam, hogy családi összejövetel nem lesz, mivel senki nem látogat meg minket akkor....

 Oli június 16-án született, ez mindig kívül esik egy-egy tanéven. Azon a héten még óvodában lett volna és nyugodt szívvel terveztem péntekre a születésnapozást. Gondoltam, ő még óvodában, Barni egy darabig a suliban, csak Miksa lesz itthon velem, nyugodtan készülhetek. Hát, nem egészen így történt.

Előtte hétvégén megcsipkedték a szúnyogok a kézfejét. Bekentük, nem volt semmi baj vele, kicsit meg volt dagadva. El is ment hétfőn óvodába. Délben hívtak, hogy mi történt a gyerek kezével, mert fájlalja, meg fel van dagadva. Menjek inkább érte, nehogy délután baj legyen. Ebéd után elmentem érte, jött nagy vigyorogva, bár a kezén vizes kötés. Levettem, hát látom, hogy van rajta egy friss csípés, ami valószínűleg nem is szúnyog volt, hanem az udvaron megcsíphette egy darázs, ami tényleg fájdalmas. Tisztán látszott egyébként, hogy friss a csípés, mert még élénk piros volt a közepe. De nem volt kedvem senkivel vitatkozni, hogy mitől is dagadt annyira a gyerek keze. Persze itthon már nem fájt neki:) Aztán szerdára el is múlt a dagadtság, de akkor meg már minek menjen 2 napra, amikor már amúgy is kevesen jártak óvodába.

Na, így esett, hogy a Zuram kivételével mindenki itthon volt azon a pénteken. Nekem meg délutánra a hajam égnek állt, hogy nem leszek kész időben!

Már reggel kelt a kenyérsütőben a pizzához a tészta, ezt összesen 3-szor játszottam el aznap. A torta alapját már csütörtökön megsütöttem, hogy pénteken csak a krémet kelljen ráügyeskedni és díszíteni. Összesen két kisebb és két nagyobb pizza készült el. Végül, egyet sütés nélkül lefagyasztottam, mert a 3 másik, bőven elegendőnek bizonyult. 

Átjöttek a szomszédasszonyomék, 2 gyerek 3 felnőtt és az ő unokatesója a két gyerekével. Volt nálunk klassz zsongás, 7 gyerek és 6 felnőtt :) 

Olivér nagyon örült, tiszta boldog volt, hogy kapott új pettyes labdát (nem is játszhat/na/ vele más) kisautókat, na és édességet! Aztán az ifjúságot nem lehetett sokáig látni, csak hallani :D Birtokba vették a terepet, játszottak az udvaron, a lakásban, volt kergetőzés, zene bömböltetés. Mi addig a veranda hűvösében beszélgettünk. Mi is jól éreztük magunkat, nekünk is jól esett egy kis feltöltődés, barátokkal bulizás.

Enni a srácoknak nem volt idejük, csak csipegettek, de valahogy a felnőttek sem voltak nagy étkűek. Talán a nagy meleg miatt. Azon felül, hogy egy pizza eleve ment a fagyóba, mi még másnap is azt ettünk :) De inkább több legyen, mint ne legyen elég!

Miksa a szokott időben kidőlt, egyáltalán nem zavarta, hogy nincs csend körülötte, ő álmos volt és kész. Valamikor 11 után kerültek a gyerekek ágyba, reggel fél 9-ig nem is láttuk őket. Én annyira nem voltam szerencsés, mert ugye Miksám kialudta magát, úgyhogy a szokott időben indult a mandula. 

Nagyon jó kis nap volt!

Azt hiszem megmaradunk

Tegnap nem nagyon szálltam ki az ágyból. 

Az még hagyján, hogy kint 35 fok feletti volt a hőmérséklet, de nálam bent is egész nap 37,5 és 38 fok volt, csoda, hogy nem tudtam felkelni? Hol rázott a hideg és betakaróztam, hol melegem volt és kitakaróztam. Közben valaki ült a tüdőmön, majd hányásig köhögtem, mire valami felszakadt. Ritka vacak érzés.  A gyerekek szerencsére kevésbé sínylik meg a betegségüket. Talán az étvágyuk nem az igazi, bár erről a meleg is tehet. Estére, mivel hasznavehetetlen voltam, a lakás úgy nézet ki, mint ha szélvihar söpört volna végig rajta. Mondjuk, annyira nem tudott érdekelni. Legalább azt mutatta, hogy a gyerekek jól vannak.

Szerencsére estére hatott az ACC és végre felszabadultabban lélegeztem. A kínzó fejfájásomnak is véget vetettem addigra az utolsó szem Dolgittal. Este csak az döntött kétségbe esésbe, amikor felfedeztem (este 10-kor), hogy kifogyott az orrspray. Patakokban ömlött rólam a víz éjjel, Miksa is többször felsírt, ami amúgy már nem szokása. De, ma már végre jobban vagyok! :)

A legrosszabb ma, hogy nem érzem semminek sem az ízét, sem az illatát. És ezzel agyon is van csapva az evés szépsége (na meg a főzésé is). Most legalább fogyózom..

Tartozás

És minden nap, ott lebeg előttem, hogy meg kellene végre írnom Almának azt a levelet, amit hetek óta meg kellett volna.

Valamint, Csibikének is szándékomban áll egy kis feltöltő email írnom.

De, hogy mikor???

Tőmondatokban

Barni, Miksa és persze én (aki egyben a legjobban szenved) köhögünk, orrot folyatunk vagy éppen a dugulásával küzdünk, torkot fájlalunk. 35 fokban...

Ettől eltekintve jól vagyunk, belecsaptunk a nyári szünetbe!

Pár hét múlva szerintem esedékes lesz nekem, egy idegosztályra történő beutalás :))))

Voltunk strandolni, Ráckevén és Gödön is, nagyon élveztük!

Miksa nagyon szépen mondja, hogy "nem" és a fejét is rázza hozzá, az igen továbbra is "hu" álnéven fut, a többi szó is még csak nekem felismerhető:)

Olivér és Barni néha nem öli egymást és el tudnak együtt is játszani.

A Zuram 3 napos kiküldetésben van, aztán 2 hét múlva 4 naposon. Szép az élet!

Megjöttek Nucáék Kansasből és ha minden jól megy, a jövő héten találkozunk is. Nagyon vár/om/juk!

Hétvégén megünnepeltük Olivér 4. születésnapját, nagyon jól sikerült (talán bővebben is jut időm írni róla).

Egyszóval, élünk, csak az idő kevés, mint mindig:(

Fogszabályzás újratöltve

Az első sokk után, nekiálltam más lehetőséget keresni arra, hogy ingünk-gatyánk ne menjen rá a gyerek fogszabályzására. Ezúton is köszönöm Andi levelét, aki segítségét ajánlotta:)

Az az igazság, hogy jó ez a magán rendelő, ahova én járok. Közepes árakkal dolgoznak és nagyon korrektek. Viszont, nem állnak szerződésbe az OEP-pel, így a gyerek fogászat is pont annyiba kerül, mint a felnőtt.

Megkerestem az OEP honlapján azt a listát, amin fel vannak tüntetve a velük szerződésben álló szakorvosi rendelők. Így akadtam a Veres-Dent Kft.-re. Nincs túl messze és könnyebben eljutok oda, mint be Pestre. OEP támogatással a fogszabályzó 80%-os támogatottságot élvez, nekünk 20%-ot kell fizetni és a kontroll vizsgálatok ingyenesek. Azért így már mindjárt más a leányzó fekvése!

A hölgy, aki foglalkozik a gyerekekkel, képen szimpatikus és remélem úgy van minden, ahogy írta magáról!

Hát, akkor újra vizsgálat, valamikor, ha kibújtak a maradék fogak!