2013. január 29., kedd

Farsang, ami nincs és támadnak a Busók

Vagyis vaaaan, csak nem nekünk:)

Szombaton volt Olivéréknél a hivatalos farsangi buli, amit délután 3-tól 5-ig tartottak az iskola tornatermében. Maga az időpont is remek, mert nálunk általában 3 órakor még alszanak. Kelteni őket nem tanácsos, mert inkább hátrány, mint előny, hogy felébredtek. De, gondoltam, ha már annyira készül rá, biztos nem fog sokáig aludni, felkelti az izgatottság. Tévedtem! Pedig időben, ugyanúgy ebéd után, fél egykor ment aludni. Pontosan 5 órakor ébredt fel. Miksa már kicsit előbb fent volt, felőle farsangolhattunk volna:) Olivért nem rendítette meg különösebben, amikor megtudta, hogy már vége van, átaludta az egészet.

 Most még holnap is beöltözhetnek az óvodában, meg vittünk tegnap kókuszgolyókat is, hogy bulis hangulat legyen. A beöltözésről annyit, hogy tegnap nem volt hajlandó felvenni a zöld ruhát, meg a hátára a zöld "teknőt". Ma bevittük, felvette, hogy teknős lehessen, de szerintem mire hazaértem, már lekerült a hátáról. Nem viseli el magán ezeket a plusz dolgokat, álarcot ugyebár meg sem kíséreltem ráerőltetni. Mondjuk én a Barninak is mindig fabrikáltam valamit, ami ugye távol áll a bérelt vagy vásárolt jelmezektől. Se varrni nem tudok, gép híján, meg nem is értek hozzá. Maradnak az sk elkészíthető dolgok:)

Barniéknak valami elmebeteg ötlet alapján, péntek délutánra tették a farsangot, a megszokott szombat helyett. Ennek a kis problémája csak annyi, hogy a szülők jó része ilyenkor dolgozik még. Az egyik anyuka nővér, úgy kérte a beosztásait, hogy a szombati napok szabadok legyenek az iskolai dolgok miatt, erre most pénteken lesz az egész... Kellett a büfébe két ember (mondanom sem kell, hogy mennyire ciki volt ott ülni a szülőin, mert senki!! nem jelentkezett), aki 1-1 órát beáll árulni a sütiket. Két embernek sütit kell készíteni, de az hamar megvolt. Annyira kínos volt, hogy senki nem jelentkezik, hogy már kényelmetlenül éreztem magam, hogy mi pont aznap megyünk a Zurammal a Torkos Csütörtök miatt vacsorázni, meg eleve mi már nem is akartunk menni a farsangra. Végül meglett a két ember. Persze vannak olyanok (mint mindenhol, tudom), akik a négy év alatt a kisujjukat sem mozdították meg soha, így mindig pár ember "dolgozott".

Aki esetleg ellátogat a mohácsi Busójárásra, annak tanácsolom, hogy ne lepődjön meg, ha a jankelék a náluk lévő, megtöltött zsákokkal ráhúznak egyet az ember hátára vagy faforgáccsal jól beterítík!!!! Nem kell megijedni, ha látjuk, hogy kergetnek valakit és az sikítva menekül:)))) Viszont remek mulatság, kicsiknek és nagyoknak egyaránt!! 

BUSÓJÁRÁS

1 megjegyzés:

  1. Mi akartunk menni busójárásra, aztán elnapoltuk, mert attól tartottunk, hogy a kicsi megijedne...

    VálaszTörlés