Véletlen??

Hétvégén vettem napvirágokat, ami köztudottan a napfényt imádja és csodálatosan néz ki.

Azóta nem süt a nap...

Lebukás veszély :)

Megnéztem a Google Street - en a házunkat. A képről annyit tudni, mert rajta van, hogy 2011. novemberében készült. Aztán hamar kiderült számomra a nap és a dátum is. 

Hogy honnan?

 Először meglepődve láttam, hogy egy autó áll nálunk az utcán lévő kocsibeállón. Aztán jobban megnéztem, rájöttem, hogy apósom kocsija. Akkor néztem csak a dátumot, hogy mikori. És azonnal leesett, hogy ez bizony akkor történt, amikor Miksa született és anyósék feljöttek Pécsről a sógornőmékhez és beugrottak hozzánk is. A kép vasárnap készült, mert a pár házzal arrébb lévő templom előtt sok autó áll és ez csak a vasárnapi mise alatt van így. Illetve azt is tudom, hogy anyósék vasárnap délelőtt ugrottak be pár órára.

Szóval, lehet, hogy ma épp felétek jár az autó! :)

Véghajrá

Benne vagyunk az utolsó hetekben, így a nyári szünet előtt. Most komolyan, hova lett az elmúlt majd 5 hónap???

Két héttel ezelőttig úgy volt, a héten megy utoljára óvodába Olivér, mert megkezdődnek a felújítási és bővítési munkálatok. Csak összevont csoportok lettek volna, az sem túl nagy létszámmal. Bár Olivér imád óvodába járni, mégis maradt volna itthon, mert azt a kevés helyet, ami a munkálatok miatt lett volna, azoknak tartották fent, akik tényleg nem tudják megoldani a csemeték elhelyezését. Végül, sztornózták a korai munkálatokat és így visszaállt a rend, június 15-ig van óvoda, amíg a suli tart. A lelkemnek így maradt pár hét nyugalmasabb időszak :) 

Olivér mindig is egy kis mimóza volt, Barnihoz képest és néha még Miksán is túltesz. Mostanában, ha valami nem úgy van, ahogy kitalálta (pl. nem cukorka evéssel indíthatja a napot, hanem reggelivel, akkor először csak hangosabban tiltakozik, aztán zokogva üvölti, hogy nem eszik reggelit, neki cukor kell) akkor jön az őrjöngés, majd amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen is hagyja abba. Persze idegtépő tud lenni, amikor folyamatosan ordít valamiért, főleg ha a Barnival játszanak. De majd túléljük ezt is:) Amúgy nincs vele gond, nagyon segítőkész, ha kérek tőle valamit. Imádja ha mesélek, nagy kedvenc nálunk a sokak által gyűlölt APG és a Bogyó és Babóca. Nem mondok vele újat, hogy ő is nagyon szeret kint lenni, így óvoda után a kertben folytatódik a nap. Az irigységből még nem gyógyult ki, mindig minden az övé, aztán kegyet gyakorol vele, ha más is játszhat bármivel is. Rengeteg mondókát és éneket tud, néha csak úgy elkezdi mondogatni, de kérésre ő sem produkálja magát, milyen meglepő:)

Barni nagyfiú, folyamatosan dünnyög, visszabeszél, valahogy nem fűlik a foga már a koncentráláshoz. Ha jó idő van, be sem lehet őket rángatni, nem képzelem, hogy tanulásra pazarolja az idejét... Már utálom az egészet, hogy naponta kell csatát vívni és keménykedni vele, hogy azért még ne engedje ki a zablát teljesen. 

Szombaton elvitték a váci kajak-kenu egyesület tagja Szegedre a Kajak - Kenu Világkupára. Egy különleges utazás volt ez. Felajánlották iskoláknak, hogy iskolánként egy tanárt és két diákot teljesen ingyen odavisznek és ellátást is kapnak, hogy a versenybe és azt körülölelő életbe bepillanthassanak és ezzel is népszerűsítsék ezt a sportágat.

Találkoztak és együtt is ebédeltek Kammerer Zoltánnal, találkoztak a K4 kiváló négyesével és szurkolhattak a versenyzőknek. Kipróbálhatták, milyen is a száraz edzés :) Nagyon jó élményekkel jót haza, vidáma, lesülve és jól elfáradva.

Míg a nagyok napközben erre-arra vannak, itthon Miksával tartjuk a frontot. Tevékeny egy kölök, ő sem marad el a többiektől abban, hogyan kell pillanatok alatt felforgatni a lakást. Délelőtt örülhetek, ha megfőzni enged, aztán megyünk csak ki a kertbe. Néha jó is, ha pl. olyan vacak idő van, mint ma. Hideg szél fúj, lóg az eső lába. Miksám ezt az időz nem bírja, álomkóros lesz tőle. Ha jó idő van, akkor viszont kint játszunk, szigorúan. Kint nem sok mindent lehet mellette csinálni, maximum füvet nyírni vagy virágokat ültetni, ha ez nincs, akkor csak pihegek vagy homokozunk, de nagy kedvenc az "abbázás" is. Érdekes, hogy a kinti virágokat békén hagyja, míg bent az egyik szép mini orchideámról folyamatosan letépkedi az új bimbókat... Imádja a kutyákat, egyáltalán nem fél tőlük, visongva hagyja magát nyalogatni, sokszor odaáll a kennelhez és figyeli őket. Még mindig apa imádat van, ha itthon tartózkodik, szinte úgy kell a Zuramnak elszöknie előle, hogy valamit tudjon is itthon csinálni. Ha feltűnően lép le, van ám sírás, hiszti és persze egy darabig semmi sem jó. Szerencsére ő is olyan, hogy ha ismerősnél hagyom, mert dolgom van, semmi gond nincs vele.

Végre a hétvégéken a Zuram nem dolgozik, így tudjuk együtt élvezni az együttlétet. Nem utolsó sorban a kertet is tudjuk rendbe tenni. Hétvégén lomtalanítás, az is egy "jó" móka lesz. Csinosítanánk ezt-azt, számolgattunk, hát, siralmas....

Ha valakinek ötöse van a lottón, szóljon :))))))))

Gyorsjelentés

Tulajdonképpen mindenki jól van. A vírus óta nem beteg senki :) Olivér és Barni még járnak úszni. Barni már nem túl lelkes, neki már kicsi a víz, majd meglátjuk, hogy mi lesz ősszel, talán Vácra járunk majd. De túl sok a "ha". Olivér sokat fejlődött, de azért ugye ő még messze van attól, hogy azt mondjuk rá, tud úszni. Viszont ő nagyon élvezi és szereti csinálni! Júliusban egy hetet mennek úszótáborba, azt nagyon várják.

Miksa egy kis gengszter, már nem az a csendes kis fiúcska, ő is ki tudja ereszteni a hangját. A legjobb, amikor Oli visít valamiért és ő szolidaritásból becsatlakozik. Beszéde még sehol, csak pár szót mond vagy utánoz hangot. De nem izgulok különösebben, meglesz az. Csak a Zuram stresszel vele, hogy tanítsam meg már a gyereket beszélni, mert nem éri mit akar... A múltkor ráültettem a bilire, hát nem arattam vele sikert, mert bőgött rajta, úgyhogy nem erőltetem.

A Zuram végre valahára, nem kevés veszekedés, sértődés,bőgés után, belátta, hogy el kell hagynia a hétvégi melót, különben "sanyi". Mindjárt jobb is lett a hangulat! Aztán lehetett menni szombaton is pl. a szomszédékhoz, 5 felnőtt és 7 gyerek tobzódott ott, volt játék, röhögés, borozás, no meg sörözés és késői pizzázás, fürdés nélküli gyerek fektetés. De mit érdekelte ez őket, ha egyszer buli volt:D 

Aztán, esik eső - süt a nap - nő a fű - füvet kell nyírni. Ez a heti program, amellett, hogy szinte minden nap mos a mosógép, megszáradnak szépen a ruhák, csak nem akarnak maguktól kivasalódni... 

Hiába, mióta szép az idő, azóta szinte kint éljük a napjaink a kertben!

A fogról

Szóval, a történet ugye, még az őskorban vagyis húsvét előtt kezdődött, amikor is az ünnepekre és a győri látogatásra, falat kaparós fájdalommal utaztam el.

Aztán, mi lett belőle?

Egy röntgen, két fogról - 1000 Ft
Egy "tele" röntgen - 4000 Ft
Egy bölcsességfog húzása - 15 000 Ft
Egy fog gyökértelenítése - 9500 Ft
Egy gyökér kezelt fog (3) gyökereinek betömése + ideiglenes fogtömés és egy röntgen - 22 500 Ft
Egy gyökér kezelt fog végeleges betömése - 11 000 Ft

Nem összesítem...

Hogy teljes legyen az öröm, a múlt héten, a bal oldalon a két hátsó fog közül az egyikből kitört egy darab, ami időnként beszorul a két fog közé és feszít, kipiszkálni nem lehet, mert nincs helye. Megnézte ma a doki és két variációt ajánlott.

1., Hátsó fog betöm, másikban már most is nagy tömés van, oda valami "betét" kell, előbbi 9 000 Ft, utóbbi 30 000 körül!! Mert szerinte koronát még korai lenne rátenni.

2., Hátsó fog, mint előbb, másik fogat mégiscsak betömi valami speckó anyaggal, ami nem lesz ugyan szép, viszont használható, 10 000 körül.

Vajon, melyiket is választottam?

Sajnos megint megerősítették azt, hogy nagyrészt a gének felelősek a fogaink állapotáért, moshatok én naponta 10x is, hiába:(

Hullámvasút

Föl, lehehe..... mondanám, ha én volnék PomPom. És leginkább mostanában, lehehe...
Mert az élet nem cukormáz, se habos torta.

De a völgy után, jön az emelkedő :)

Kutyavacsora

 Ma Barni focimeccsre ment, egyikünknek vinni kellett. ( reggelig úgy volt, hogy én és a Zuram marad a két kicsivel, de aztán jött a papírforma és én maradtam a kicsikkel) Ezért tegnap délután feltettem a húslevest, hogy ne ma kelljen nekiállni megfőzni.

A Zuram már hazaért, amikor kipakoltam a főtt hús mellé a zöldségeket is a léből, hogy ne abban ázzanak, meg ki is hűljenek hamar. Ott hagytam a konyhapulton, gondoltam később elteszem a hűtőbe. Nos, oda már csak a lé került.

Én nem kötöttem erősen a lelkére, a Zuram meg nem kérdezte (amúgy megszokta), hogy az a kutyáké-e. Így a mi ebédünk előlépett kutyavacsorává. 

Mindegy, végül is a leves megmaradt, jó az csak tésztával is......