2013. február 13., szerda

15 hónap

Egy kicsivel több, de ennyi telt el azóta, mióta megszületett. Már egyáltalán nem hasonlít arra a babára. Egy (majdnem) örökké mosolygó kisgyerek lett belőle, aki szivacsként issza magába az információkat. Utánozza a tesókat, hajmeresztő dolgokat csinál. Nagyon hasonlít Olivérre, Barnira és mégsem:)

A múlt héten sétálni mentünk, letettem a verandán. Két lépcsőfok van a járdáig, ez az összes lépcső nálunk. Kértem, hogy maradjon mellettem, amíg bezárom az ajtót, ami vacak és két kézzel kell megtennem. Persze nem maradt, nekitámaszkodott a kiskapunak, az kinyílt és vele együtt szépen ledőlt a lépcsőn. Nagy baj szerencsére nem történt, lenyúzta az orrának jobb felét és lett egy két horzsolás. Az orráról ma leesett a seb, csodálatosan néz ki... Ebből is tisztán látszik, hogy ő is a szófogadófajtából van!

Verekszik, kérem! Ha valamit nem kap meg vagy nem megyünk arra, amerre szeretné, először egyet kiállt, majd nyomatékosabban még egyet és ha még mindig nem érte el célját, akkor odacsap. Amikor megszidom, akkor röhög. 

Elég régóta mutogat, olyankor mondjuk a nevét a dolgoknak. Az arcunk van most soron, mutatja a szánkat, igaz néha bele is turkál, nyomkodja az orrunk, a szemünk, finoman meghúzza a hajunk, hajlítgatja a fülünk.

Nagyon szeret a nagyokkal hancúrozni, főleg az esti fürdés után van nagy viháncolás. Minden játék érdekli, ami a nagyobbaké. Könyveket is nézegeti, de csak babakönyvet szabad neki adni, mert különben apró fecnikre tépkedi. Ez unaloműzőnek is jó, amikor az etetőszékbe kell ülnie, kap egy újságot és hajrá:)

Toporzékol és ez nagyon tetszik neki, fülig ér a szája közben. Nem mérgében csinálja, csak úgy. Ő is szekrény pakolós, kitartó is, mert addig piszkálja az ajtókat rajta, amíg ki tudja nyitni. Kedvence az én alsóneműs dobozom, azt rendszeresen kiborítja. Olivér anno a bugyikat húzta a fejére, Miksa is próbálkozik ilyesmivel.

Evészete még mindig nem az igazi, vagy csak én vagyok elégedetlen? A húst legtöbbször nem eszi meg, csak megcsócsálja, néha lecsúszik neki. Szereti viszont a főzelékeket, tésztát szafttal, a zöldségeket, sajtot, szalámikat. Most már többször eszik kenyeret is. Ha nem kell már neki a kaja, akkor fénysebességgel szétdobálja, amiért én haragszom nagyon, de nem érdekli, mert megvillantja a mosolyát és befejezettnek tekinti a morgolódást. Szeretne egyedül enni, ha olyan a kaja, akkor hagyom, persze sokszor rásegít kézzel.

Mindenre felmászik és le is mászik. Legújabb gyagyája, hogy a játék konyhabútorra mászik fel, amitől a guta kerülget. Olyan, mint egy tank, mint Olivér. Nem néznek a lábuk elé, csak mennek, aztán ha orra esnek meg vannak sértődve.

Imád labdázni, nagyon ügyesen gurít, dob és el is tudja rúgni. Labda ügyben hasonlít Gombóc Artúrra, kis labda, nagy labda, gumi labda, foci labda.... mindegy:) Az építőkockákat megpróbálja összenyomni, de még nem elég erős hozzá, csak ráhelyezi megfelelően. Szétszedni már nagyon profin tudja. Minden dobozt kiborít, akkor ha is, ha épp előtte szedtem össze a játékokat. Ő nagyon élvezi én nem annyira...

Szerintem mindent megért, de huncut és játssza az értetlent:) Beszél és beszél, csak fordítógép kellene hozzá. Értelmes szavai: aja, apppa, ato (ajtó), ki. Még mindig bólogat az igen helyett. Ha valamit kér, a kezével mutatja, kinyitja és összezárja a tenyerét és halandzsázik hozzá. Ha rámutatunk a kívánt tárgya, bólogatással megerősít.

Ma kapott két oltást, annyira nem tetszett neki, de amint magamhoz öleltem, már nem sírt. Egyelőre nincs láz sem, mondjuk nem nagyon szokta meghatni a szuri. Azért eszembe vésem, ha jövő héten lázas és kiütéses, akkor az egyik szuri miatt csak.

Most is bent randalírozik Barnival. Olivérrel rendszeresen összevesznek, mert Olivér mindent a magáénak vall és senkinek nem ad semmit. Ez a veszekedések oka a Barnival is. Kis irigy. Ha Oli nem ad neki oda valamit, akkor visít. 

Még mindig nem alussza át az éjszakát, bár már csak egyszer ébred, általában. Most már rutinos vagyok, amikor éjjel én is ágyba kerülök, viszem neki a tápszert és ha ébred, akkor vagy megtalálja az ágyban egyedül vagy fel is kell kelnem és odaadni neki. De azért szerencsére már tudunk aludni is:)

Apa imádat van továbbra is, ha hazajön azonnal szalad és már kapaszkodik is fel rajta. Ha valamiért leteszi, megsértődik és ordítva követeli, hogy vegye fel. Persze hamar megnyugszik, de ezt a műsort mindig eljátssza.

Nagyon hasonlít Barnira, amikor ő volt ilyen pici. Nem külsőre, hanem ahogy és amiket csinál. 

Észre sem veszem és őt is óvodába kell íratnom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése