Hétköznapokon

Minden reggel úgy kelek fel, hogy mennyi dolgom van aznap. Aztán meg azt veszem észre, hogy vacsorát kell adnom a gyerekeknek, fürdeni kell, mese és alvás. Valamint, hogy fele dolgot sem tudtam megcsinálni, mint szerettem volna.

Olyan szép idő volt az elmúlt héten, hogy délelőttönként kimentünk csavarogni vagy a kiskertet piszkáltuk. Miksa is teljesen rákattant a kinti életre. Ha kimegyünk, nem kevés hiszti árán tudunk bejönni, ha épp még úgy gondolja, hogy nem töltött kint elég időt. Rongylábazik, teljesen elhagyja magát, belefetreng a sárba is, csak ne tudjam behozni. De neki még nincs szerencséje, mert aránylag könnyű és felkapom, behozom :) Nem csinál különösebb dolgot kint amúgy, bóklászik, nézelődik, sarazik, növényeket inzultál. Ismét felmerült a kert rendbetétele, ami földmunkát takar, hogy aztán végre, több év után, lehessen faváras hinta a kertben és végre egy normálisabb méretű homokozó, mert a mostaniban még ketten sem férnek el, nemhogy hárman. Ja, igen! Az én nagy 10 évesem is szívesen kotorászik a homokban :)

Aztán kellene a kutyáknak másik kennel, hogy a melléképületet le lehessen bontani és felhúzni helyette egy könnyűszerkezetest, amibe lenne egy dolgozószoba a Zuramnak, hogy nyugodtan tudjon itthon is dolgozni és tanulni. Mert így hétvégente is bejár a cégbe... Ez jó kis feladat a komámnak, apámnak és/vagy apósomnak az idei évre. Mondjuk, ha a két öreg egyszerre van itt, az veszélyes :) Ketten mondják a magukét a Zuramnak, az erre besértődik és nem beszél velük. Az öregek meg élvezik, hogy cinkelhetik. És vannak egyéb tervei(nk)m, amiket jegelünk egyelőre, mert (egyelőre pénz sincs) ki tudja mit hoz a következő 2 év.

A gyerkőcök épp kihevernek egy újabb taknyosságot. Most nekem is fáj a torkom, már egy hete. Remélem, hogy a héten kitombolja magát a tél, ebben a pár napban, aztán jó pár hónapig nem is hallunk róla!

Olivér még mindig imád óvodába járni! Jót tesz neki a gyerektársaság, na meg a foglalkozások is. Persze, hiába kérdezem mit csinálnak az óvodába vagy meséljen. Barni sem volt egy nagy mesélős. Viszont ő is rengeteg mondókát tud, amiket itthon olyan adhoc jelleggel egyszer csak elkezd mondani. Sokszor el is játssza, úgy ahogy az óvodában csinálják. Láthatóan élvezi ezeket a játékokat.  Bent jobban is eszik, talán a társaság miatt. Pedig itthon is együtt ülünk le az asztalhoz..

Tudomásomra jutott, hogy van a faluházban táncház, ahol egy óra a gyerekeké, aztán ha végeztek mennek kézműveskedni. Utána a felnőttek táncolnak egy órát :) Szerintem kipróbáljuk!

Az úszás továbbra is heti két délután program. Olivér egyre ügyesebb és bátrabb. Idén még nem fog tudni "rendesen" úszni, de jövőre biztos megtanul. Barni látszólag profi, de majd akkor ugrik a majom a vízbe, ha elviszi őket az öreg, rendes nagy medencébe és ott kell leúszni a távot, amit kiszab nekik. A kis medencében már nem kihívás nekik az úszás, de még csiszolni kell a technikájukat. Sokszor Miksa is menne velük a vízbe, főleg, ha óra végén előkerül a labda és játszhatnak. De egy évig még csak csendes megfigyelő lesz. Az egy óra alatt, szépen eljátszik a tornateremben, ahonnan nézzük a többieket.

Arra emlékszem, hogy Olivér is sokat halandzsázott, amikor még nem tudott beszélni. Miksa viszont olyan, mintha arabul beszélne, de komolyan:) Mindent megért az biztos, viszont elég szelektív a hallása, neki is. A növényeket nagyon szereti piszkálni, de szerencsére arról leszokott, hogy lelökje az egész cserepet. Nem egyszer kellett szegény páfrányt visszakotornom a cserépbe. Mondjuk tönkrement, de ez nem a Miksa hibája, valószínűleg túl kényes a mi házunkhoz. Kaptam nőnapra egy mini orchideát a komámtól, és a Zuramtól egy csodálatosan virágzó flamingót! Remélem, ők nem múlnak ki nálam... Miksa különben is igen piszok, mert ha például valamit nem kap meg vagy nem csinálhat valamit, akkor odacsap. Többször vágott már úgy pofon, hogy rendesen csattant. Persze nem hagytam magam és büntiből letettem, nem vettem fel. Most már meggondolja, odaüt-e. Sokszor leguggol és a földet veri és mondja a magáét, én meg szoktam neki mondani, csak nyugodtan, neked fáj. Legtöbbször Olivérrel veszik össze, Barnival jobban kijön, mert ő inkább babusgatja. Olivér meg irigy és semmit nem akar nekiadni. Sőt, ugye többször fellökte, vagy rácsapott és ezt megjegyezte, úgyhogy már nem marad Olivér adósa. Nem kis hangzavarral tudnak létezni. Viszont amennyire tudják ölni egymást, annyira jól el is tudnak játszani egymással vagy egymás mellett. Még szerencse, különben már a Holdon lennének:)))

Ma voltam először "flabelos"-on. Hát, kirázta mindenem:) Most még azt hiszem az lesz mellé, hogy utána rögtön futok egy 20 percet. Heti háromszor megcsinálom és akkor remélem eltűnnek a kis hurkáim, innen-onnan! Ha tényleg megjön a jobb idő, délutánonként, mivel a Barni ebéd után hazajön, biciklivel megyek majd Olivérért meg elmegyünk tekerni Barnival is. Persze elsőre nem valami nagy távokra, mielőtt úgy járok, hogy hetekig csak jajgatva tudok csak leülni:D