Egyveleg

Szegény Olivérem, lemaradt az adventi kézműveskedésről, anyával való díszek készítéséről. Még jó, hogy nem reklámoztam neki, hogy lesz ilyen, így nincs mit hiányolnia. De a héten jön a Mikulás is, viszont én így köhögve nem akarom bevinni. Sőt, már mondtam a Zuramnak, hogy talán egy hetet fog járni, mert 17-én már nem viszem, nehogy összeszedjen valamit karácsonyra. Ne attól legyen emlékezetes, hogy végig betegeskedtük. Ráadásul nagyon várja apukámékat, hogy jöjjenek. Meg 14-én jönnek a barátnőmék is, egy utolsó roham bevásárlás ügyben, meg kicsit jó együtt lenni, ha nem is pont karácsonykor. Olyan mint egy kis majom, mindent utánoz, amit hall tőlünk, így nagyon oda kell figyelni a szánkra:D

Miksa szép csendben megtanult járni:) Ő a legkorábbi, mindegyik kicsit később indult el egyedül. Most már jobbára két lábon közlekedik, ha lecsüccsen, akkor kapaszkodva feláll és megy tovább. Ha nincs mibe kapaszkodni, na akkor azért négykézlábazik, de csak amíg valamiben meg nem tud kapaszkodni. A hiszti nála is elő-elő bukkan. Már tudja, hogy visítani kell, ha pl. az Olivér nem ad oda neki valami játékot. Nagyon figyeli a két nagyobbat, mintha jól a fejébe akarná vésni, hogy azok miket csinálnak. Látom már előre, hogy ő lesz a legkomiszabb, legfurfangosabb kis lókötő:) Hát igen, kettőtől tanulja a hülyeséget. Most nőtt ki a nyolcadik foga, de már áttört a jobb alsó rágó fog, a bal felső is majdnem. Ismét "jó" éjszakáink vannak. Pedig már kezdte átaludni! Járásban az első, alvásban az utolsó az én kis drágaságom:)

Amúgy, jó is, hogy mind a két kicsi itthon van, jobban összeszoknak Olivérrel, mert korban azért ők vannak közel egymáshoz. Olivér általában mindent magának akar. Kisajátította Barni régi kisautóit is, most minden az övé.. Hányszor hallom, "de Miksa, az nem a tied, menj játszál mással". Persze ha a Barni mondja neki ugyanezt, akkor ordít.Szépen el tudnak játszani, ha akarnak. Persze ha nem, akkor visítás, kiabálás, sírás és egyebek.

Igaz ez a két nagyobb viszonyára is. Hol nyúzzák egymást, mindenféle hangokkal kísérve, hol pedig mint az angyalok játszanak együtt. Legtöbbször a hangerővel van bajunk, néha a stílussal. De kinövik, ugye???

Barnival túl sok gond nincs. Eddig szépen alakulnak a jegyek, magatartással sincs gond az iskolában. De amit itthon művel, az sokszor kiveri a biztosítékot. Lusta, trehány, visszabeszél, kiabál, mindenen felháborodik, megsértődik. Ha kérem valamire, jóóóóóóóóóó, mindjárt! Majd 15 perc múlva is ugyanott tartunk. Magától eszébe nem jutna, hogy az eldobált gönceit a lakás különböző pontjairól összeszedje. Ha szólok, megyek anya, de még a nap végén sincs semmi elrakva. Tiszta Pató Pál.. Mindemellett, hogy ha valamit szeret, akkor azt kitartóan csinálja, mint pl. most a foci. Edzője szerint jól is megy neki. 

Azért soha rosszabb ne legyen:)