Ezen a napon szembesültem azzal, amivel egy család sem szeretne, akik babára vágynak.
Már nem gondolok rá minden nap, fájni sem fáj úgy...
De mégis végig kíséri majd az életem.
Akkor is, ha teljesülne a kívánságunk és újra babát várnék. De erre, várni kell és az idő nem áll meg....
2014. szeptember 26., péntek
2014. szeptember 20., szombat
Én ezt nem hiszem el!
Kedden ugye lebetegedett Miksa. A többiek szépen jártak, ahova kell. Pénteken fél egykor hívnak az óvodából, hogy Olinak 39 fokos láza van, fájlalja a hasát is. Remek... Csak azt nem tudom, hogy mire vártak, mert odaértemkor kiderült, hogy ebéd előtt is mondta, hogy nagyon fáj a hasa és nem érzi jól magát, ennek ellenére megebédeltették és csak utána mértek neki lázat. Az orvos meg pont fél egyig rendelt...
Na, elmentünk Oliért, hazahoztuk. Nagyon sírt, hogy fáj a feje és aludni akar. Belenéztem a szájában, tiszta piros búbos a torka. Frankó... Kiadagolom a nurofent, beveszi, adom neki a strepsils-t is. Mondja bemegy pisilni, de abban a pillanatban sugárba hányja a konyhát. Szegény annyira megrémül ettől és nem is értette a dolgot. Végig, míg bent szenvedett, azzal volt elfoglalva, hogy de most miért történik ez vele, angyalom. Próbáltam nyugtatni, miközben takarítottam, hogy ne aggódjon. Utána kicsit jobban lett, mivel elmúlt a gyomorfájása. Újra megkapta a nurofent és elment aludni.
Én már akkor tisztában voltam vele, hogy nem ússzuk meg ennyivel, de azért még reménykedtem!
Szombaton reggel, mikor kibotorkáltam a konyhába, Barnikám elhaló hangon kiszólt a fürdőből, hogy nagyon fáj a hasa és hányingere van. Szóval, nem sokat kellett várni a teljes lerobbanásig...
Ő járt a legrosszabbul. Délig húzta, addig csak láza volt, délelőtt elmúlt a hasfájása. Kis ropit evett, meg ivott. Délben aztán kirakta a taccsot, először. Után még meg is nyugodott, hogy jobban van. Délután evett egy kis kekszet. Nem sokkal később megint hulla fehér lett, elkezdett fájni a feje meg a hasa, újból hányt. Megmértem a lázát, majdnem negyven fok volt. Hurrá!!! Kapott lázcsillapítót és ment a fürdőkádba hűlni. Szegény, először a meleg vízben is fázott, később meg melege lett. Szerencsére amikor kijött, csak 38 fok volt a láza. Még a színe is jobb lett a gyereknek. Egy óra múlva csak 37,5, majd még később csak 37 fokos volt. Ő a héten kapott oltást, lehet ez is közrejátszott abban, hogy ennyire kiütötte a dolog.
Olika láztalan volt ma már, csak kis hőemelkedése volt. Igazi diétázós hétvégénk van, mivel ketten a betegség miatt nem tudnak enni, a Miksa meg újabban Olit utánozza, ha az befejezi az evést, ő is eltolja magától a kaját és nem hajlandó tovább enni. Én ettem rendesen, ki tudja lesz-e böjtje..
Szerencsére Miksa már jól van! Igaz, ő nem hányt egyszer sem. De lehet, nem is ugyanazt a vírust kapták el.
Remélem az éjszaka eseménytelenül fog telni, valamint, hogy a Miksa nem esik vissza illetve én nem fogok kidőlni!
Most kb. ezt gondolom: k@#&%+!!!
Na, elmentünk Oliért, hazahoztuk. Nagyon sírt, hogy fáj a feje és aludni akar. Belenéztem a szájában, tiszta piros búbos a torka. Frankó... Kiadagolom a nurofent, beveszi, adom neki a strepsils-t is. Mondja bemegy pisilni, de abban a pillanatban sugárba hányja a konyhát. Szegény annyira megrémül ettől és nem is értette a dolgot. Végig, míg bent szenvedett, azzal volt elfoglalva, hogy de most miért történik ez vele, angyalom. Próbáltam nyugtatni, miközben takarítottam, hogy ne aggódjon. Utána kicsit jobban lett, mivel elmúlt a gyomorfájása. Újra megkapta a nurofent és elment aludni.
Én már akkor tisztában voltam vele, hogy nem ússzuk meg ennyivel, de azért még reménykedtem!
Szombaton reggel, mikor kibotorkáltam a konyhába, Barnikám elhaló hangon kiszólt a fürdőből, hogy nagyon fáj a hasa és hányingere van. Szóval, nem sokat kellett várni a teljes lerobbanásig...
Ő járt a legrosszabbul. Délig húzta, addig csak láza volt, délelőtt elmúlt a hasfájása. Kis ropit evett, meg ivott. Délben aztán kirakta a taccsot, először. Után még meg is nyugodott, hogy jobban van. Délután evett egy kis kekszet. Nem sokkal később megint hulla fehér lett, elkezdett fájni a feje meg a hasa, újból hányt. Megmértem a lázát, majdnem negyven fok volt. Hurrá!!! Kapott lázcsillapítót és ment a fürdőkádba hűlni. Szegény, először a meleg vízben is fázott, később meg melege lett. Szerencsére amikor kijött, csak 38 fok volt a láza. Még a színe is jobb lett a gyereknek. Egy óra múlva csak 37,5, majd még később csak 37 fokos volt. Ő a héten kapott oltást, lehet ez is közrejátszott abban, hogy ennyire kiütötte a dolog.
Olika láztalan volt ma már, csak kis hőemelkedése volt. Igazi diétázós hétvégénk van, mivel ketten a betegség miatt nem tudnak enni, a Miksa meg újabban Olit utánozza, ha az befejezi az evést, ő is eltolja magától a kaját és nem hajlandó tovább enni. Én ettem rendesen, ki tudja lesz-e böjtje..
Szerencsére Miksa már jól van! Igaz, ő nem hányt egyszer sem. De lehet, nem is ugyanazt a vírust kapták el.
Remélem az éjszaka eseménytelenül fog telni, valamint, hogy a Miksa nem esik vissza illetve én nem fogok kidőlni!
Most kb. ezt gondolom: k@#&%+!!!
2014. szeptember 16., kedd
Beszoktatás
Hát, eljött ez is.... Nem is olyan rég született, ma már az óvoda köveit koptatja!
Tegnap kezdtük el Miksával a beszoktatást az óvodába. Mindössze egy órát töltöttünk bent,vagyis kint, mert az udvaron játszottak. Nem mondanám, hogy rajtam lógott volna... Lelkesen kereste meg eljövetel előtt az öltözőben a jelét, a pöttyös piros labdát:)
Ma már reggel nyolcra mentünk, teljes izgalomban volt, hogy nem csak Oli marad ott az óvodában. Még alig öltözött át, amikor már húzott az ajtó felé, hogy ő most oda bemegy és épít a többiekkel. Kicsit meg is könnyebbültem, hogy ő is jól veszi az akadályt. De azért nagyon fura is, hogy már ő is kikerült a védőszárnyaim alól, többet lesz nélkülem, mint velem. Másfél órát volt bent, tízórai után hazahoztam. Holnap már fél tizenegyig marad. -t volna....
Hát, lehet a sors fintora, de a hétre ma be is fejeztük a beszoktatást.
Ebéd után a szokásos meseolvasás. Gyanús volt, hogy önként akar aludni menni és olyan fáradtnak is tűnt. Ébredéskor nyűgös, meleg. Kicsit vártam, hátha csak kimelegedett a takaró alatt. De nem. 38,1 a hőmérséklete, ami ugyan nem túl magas, de mégis láz. Óvoda, él két napot :)
Elmentünk Oliért az óvodába és onnan a dokihoz. Vírusos torokgyulladása van, mint 2 hete a Barninak. Most ez a "módi". Hétfőn már mehet, ha nem lesz lázas és más baja nem jön elő.
Nem pontosan így értettem, hogy többet lehetne velem :)
Tegnap kezdtük el Miksával a beszoktatást az óvodába. Mindössze egy órát töltöttünk bent,vagyis kint, mert az udvaron játszottak. Nem mondanám, hogy rajtam lógott volna... Lelkesen kereste meg eljövetel előtt az öltözőben a jelét, a pöttyös piros labdát:)
Ma már reggel nyolcra mentünk, teljes izgalomban volt, hogy nem csak Oli marad ott az óvodában. Még alig öltözött át, amikor már húzott az ajtó felé, hogy ő most oda bemegy és épít a többiekkel. Kicsit meg is könnyebbültem, hogy ő is jól veszi az akadályt. De azért nagyon fura is, hogy már ő is kikerült a védőszárnyaim alól, többet lesz nélkülem, mint velem. Másfél órát volt bent, tízórai után hazahoztam. Holnap már fél tizenegyig marad. -t volna....
Hát, lehet a sors fintora, de a hétre ma be is fejeztük a beszoktatást.
Ebéd után a szokásos meseolvasás. Gyanús volt, hogy önként akar aludni menni és olyan fáradtnak is tűnt. Ébredéskor nyűgös, meleg. Kicsit vártam, hátha csak kimelegedett a takaró alatt. De nem. 38,1 a hőmérséklete, ami ugyan nem túl magas, de mégis láz. Óvoda, él két napot :)
Elmentünk Oliért az óvodába és onnan a dokihoz. Vírusos torokgyulladása van, mint 2 hete a Barninak. Most ez a "módi". Hétfőn már mehet, ha nem lesz lázas és más baja nem jön elő.
Nem pontosan így értettem, hogy többet lehetne velem :)
2014. szeptember 10., szerda
Ismét Kansas
Jóóóóól bevált szokásunkhoz híven, idén is sikerült Nuca-val és a gyerekeivel találkozni, amikor hazalátogattak Gödre. Még az időjárás is velünk volt, mert szép időt fogtunk ki. A hiba csak abban volt, hogy Miksa akkor épp beteg volt, ezért őt nem vittem magammal, csak Olivért. Ennek igazán Zselyki örült, mert kisajátították egymást. Zalánka annyira nem kedvelte a dolgot, mert harmadikként csak lobogott a két fiatal után és jobb híján, Nuca szoknyájába kapaszkodott.
Mi szokás szerint csak beszéltünk és beszéltünk, mintha tavaly nem hagytuk volna abba és nem is telt volna el egy év, azóta! Kaptam egy Nuca által készített szépséges fülbevalót, amit nagy becsben tartok :) Sétáltunk a Duna parton, játszótereztünk, fagyiztunk. Sajnos azt épp nem tudtam lencsevégre kapni, ahogy Zselyke és Olivér kézen fogva, nagy egyetértésben (persze minket elhagyva) tárgyalták a kis dolgaik. Édesek voltak!
Egy helyes kis szösszenet tőlük, amikor játszottak:
Olivér és Zselyke beköltöztek a favonatba. Nem tudom, hogy melyikük találta ki, hogy annak padlóját be kell teríteni homokkal, de a munkamegosztás hamar megvolt. Zselyke hordta vödörben a homokot Oli terítette. Egyszer csak Oli odaszól Zselykének: Asszony, hozz még egy vödörrel! És Zselyke jó asszonyhoz méltóan, rohant egy vödör homokért :D Öööööö, nem tudom Oli honnan is szedte ezt a mondatot....
A délután, mint ilyenkor mindig, hamar elrepült és megint egy évet kell várni, hogy traccspartit tarthassunk :( Nagyon remélem, hogy ezentúl is majd össze tudjuk szervezni a hazalátogatásokat, bár ugye majd lesznek nehezítő tényezők, de megoldjuk!
Köszönjük a szép délutánt, hogy időt szakítottatok ránk!
Mi szokás szerint csak beszéltünk és beszéltünk, mintha tavaly nem hagytuk volna abba és nem is telt volna el egy év, azóta! Kaptam egy Nuca által készített szépséges fülbevalót, amit nagy becsben tartok :) Sétáltunk a Duna parton, játszótereztünk, fagyiztunk. Sajnos azt épp nem tudtam lencsevégre kapni, ahogy Zselyke és Olivér kézen fogva, nagy egyetértésben (persze minket elhagyva) tárgyalták a kis dolgaik. Édesek voltak!
Egy helyes kis szösszenet tőlük, amikor játszottak:
Olivér és Zselyke beköltöztek a favonatba. Nem tudom, hogy melyikük találta ki, hogy annak padlóját be kell teríteni homokkal, de a munkamegosztás hamar megvolt. Zselyke hordta vödörben a homokot Oli terítette. Egyszer csak Oli odaszól Zselykének: Asszony, hozz még egy vödörrel! És Zselyke jó asszonyhoz méltóan, rohant egy vödör homokért :D Öööööö, nem tudom Oli honnan is szedte ezt a mondatot....
A délután, mint ilyenkor mindig, hamar elrepült és megint egy évet kell várni, hogy traccspartit tarthassunk :( Nagyon remélem, hogy ezentúl is majd össze tudjuk szervezni a hazalátogatásokat, bár ugye majd lesznek nehezítő tényezők, de megoldjuk!
Köszönjük a szép délutánt, hogy időt szakítottatok ránk!
Verde másodszor :)
Közben jött a nyár, Verde meg kifestette a lakást, némi segítséggel. Tudtam, hogy megnézném. Aztán meg is hívott :) Gyorsan meg is ejtettük a festés mustrát, mielőtt mi melegebb (hol volt idén a nyár???) helyre mentünk volna.
Beüzemeltem a bébiszittert és egy vasárnap útra keltem, hogy meglátogassam Verdét és Diót. Egyik fiút sem vittem magammal, beszélgetni vágytunk, lelkizni, gyerekkel azt meg nem lehet.
NEM mentem a budai alsó rakparton, ezért elég hamar oda is értem. Verde otthona előtte sem volt csúnya, de a festés jól áll a lakásnak. Igaz, ha Verde merész lett volna, akkor ma a nappali egyik fala a blogjában látható piros színben tündökölne, amilyen a tv alatti polc lett. Az még ütősebb lenne, de így sem rossz! :) (jujj, ebbe most Verde bele fog kötni:D)
Különösebb nem történt, mint jól kidumáltuk magunkat, folytatván előző látogatás fonalát. Megszeretgettem Diót, bár ő inkább Verdéhez húzott, azt hiszem érezte, hogy gazdinál akkoriban túlfeszítette a húrt...
Megbeszéltük, hogy legközelebb Verde jön, talán költséghatékonyabb :D
Verde, ugye emlékszel, hétvégén ebéd meghívásod van!!!
Beüzemeltem a bébiszittert és egy vasárnap útra keltem, hogy meglátogassam Verdét és Diót. Egyik fiút sem vittem magammal, beszélgetni vágytunk, lelkizni, gyerekkel azt meg nem lehet.
NEM mentem a budai alsó rakparton, ezért elég hamar oda is értem. Verde otthona előtte sem volt csúnya, de a festés jól áll a lakásnak. Igaz, ha Verde merész lett volna, akkor ma a nappali egyik fala a blogjában látható piros színben tündökölne, amilyen a tv alatti polc lett. Az még ütősebb lenne, de így sem rossz! :) (jujj, ebbe most Verde bele fog kötni:D)
Különösebb nem történt, mint jól kidumáltuk magunkat, folytatván előző látogatás fonalát. Megszeretgettem Diót, bár ő inkább Verdéhez húzott, azt hiszem érezte, hogy gazdinál akkoriban túlfeszítette a húrt...
Megbeszéltük, hogy legközelebb Verde jön, talán költséghatékonyabb :D
Verde, ugye emlékszel, hétvégén ebéd meghívásod van!!!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)