tag:blogger.com,1999:blog-25849299833901852002023-11-16T07:24:05.940+01:00Kecsóék mindennapjai Németországban3 gyerek és egy férj, tovább is van, mondjam még?
Ha írnál:doki730703kukacgmailpontcomSzerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.comBlogger215125tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-75693910834500208312016-10-06T10:57:00.000+02:002016-10-06T10:59:20.493+02:00A házTavaly januárban elkezdtem a neten házat keresni magunknak. A különböző netes csoportokban szerzett információk alapján, fel voltam készülve, hogy nem lesz egyszerű menet. Kevés a lakás, sok a bérelni szándékozó. Persze ez tartomány és város/falu függő. De jobb arra készülni, hogy sokáig tart.<br />
<br />
Németországban rengeteg olyan cég van, aki arra szakosodott, hogy bérlakásokat épít. Plusz nagyon sok olyan magánember is van, akinek több háza vagy lakása van, azon kívül amiben lakik és azokat kiadja. Erős tévhit, hogy nyugaton "mindenki" bérelt lakásban lakik, nem saját tulajdonban. Itt a sorházban 9 ház van, ebből csak kettőben lakunk bérlők. A mi házunk egy tesvérpáré, akiknek ezen kívül van még egy házuk, plusz amiben laknak. Akinek nem olyan a munkája, hogy akár az ország másik végébe is kaphat egy jobb melót, az bizony, ha megteheti saját ingatlant vásárol.<br />
Megmondom őszintén, hogy mi is záros határidőn belül nem más zsebét szeretnénk tömni a bérleti díjunkkal, ami nem is kevés.<br />
<br />
Szóval, nekünk valamiért nagy nagy szerencsénk volt a házkereséssel. Januárban kezdtem és március elején aláírtuk a szerződést a tulajjal. A tulajt én azóta nem is láttam :D<br />
Jó, hogy van egy kedves ismerősünk, aki nagyon jól beszél németül, ő volt az ügyintézőnk. Amikor pedig februárban jöttem a Zuramhoz, mindjárt meg is mutatták a házat, utána pedig már a tulaj azt mondta, ha tetszik, ő nekünk adja ki. Mondjuk időben voltunk, mert a régi lakók csak júniusban költöztek ki a házból, mi meg csak júliusban akartunk beköltözni :)<br />
<br />
Persze azért nem ment minden simán. Nem akkor költöztek ki, amikorra meg volt beszélve. A tulajnak még ablakokat kellett cserélni a tetőtérben és ki kellett festeni. Ezért borult az egész kiköltözési hercehurca, amin én könnyen túlléptem, de a Zuram nehezen viseli, ha nem úgy van valami, ahogy elterveztük. Végül azért minden megoldódott !<br />
<br />
Volt pár kemény napom, hetem. Otthon összepakolni a házat (mert mi sok mindent hoztunk), dobozolni, szanálni... A konyha volt a legbrutálisabb :D Aztán ennél jobb már csak itt a kipakolás, elrendezkedés volt jobb... Még most sem vagyunk teljesen úgy, ahogy szeretném. De igazából nincs is kedvem hozzá, ez nem a miénk...<br />
<br />
Jó, mondjuk csinosítgatom, meg virágoskert is van :) De mégse az igazi...<br />
<br />
A kisvárost nagyon szeretjük, csendes, nyugis. A város szélén lakunk, mögöttünk a szántóföldek, lovardák, tanyák, erdők. Ebbe az utcába az jön, aki itt lakik, meg az a néhány paraszt (és ez nem bunkóságra érteni) akinek a közelben van a tanyája.<br />
Nagyon vicces és érdekes volt, hogy amikor az első hetekben a fiúkkal sétálni mentem és egy tanya mellett mentünk volna el, aminek az udvarában behívott minket egy ember, akinek az unokájával játszottak a gyerekeim. Kézzel-lábbal, fordítóval beszélgettünk. Kiderült, hogy a pasi nagyszülei ide betelepített Magyarok!! voltak, de sajnos ő már nem tanult magyarul. Kicsi a világ!<br />
<br />
A kis lakunk :)<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR8jePtXT4NK_x47kjCs1aqO32Ut1fIqXnW2dq11Ef8z7zL5Ioi42rPj3XsnWh35zlmn1aRzABhrKMAGE5eXWkABncABdBmd7u2yZU6WCj4lWeoFO8duzRQn-2PhKfx8zlWwKpwpTztlE/s1600/received_848028225257924.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR8jePtXT4NK_x47kjCs1aqO32Ut1fIqXnW2dq11Ef8z7zL5Ioi42rPj3XsnWh35zlmn1aRzABhrKMAGE5eXWkABncABdBmd7u2yZU6WCj4lWeoFO8duzRQn-2PhKfx8zlWwKpwpTztlE/s320/received_848028225257924.jpeg" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A ház hátulról</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxEjWWOdnO6uyrjbcN6Qt8VxTdEfifG-SKHO85DQZOHiq__ihRVCTKhYeNxneOCnuVC-tMwLNwj9ElSrUvDoR9YiXzgxidMozOTLg7fE2m7QKdCrrz4auyt7c_Tnq9lHiwnYvKqn72hFg/s1600/DSC_0149.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxEjWWOdnO6uyrjbcN6Qt8VxTdEfifG-SKHO85DQZOHiq__ihRVCTKhYeNxneOCnuVC-tMwLNwj9ElSrUvDoR9YiXzgxidMozOTLg7fE2m7QKdCrrz4auyt7c_Tnq9lHiwnYvKqn72hFg/s320/DSC_0149.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Elöl</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMSzFmy6YDR75AE95Ft9HXJVlX5Jx1o901tSwvoOSxcq5vgLD8FWX0M0p01P0GaoF1XFFagxqGvWFl5nFdljCiS21EN8ulC-NkJb79QNWNaR5MvrWfJnsXv8xdpqjWrvnQ8F3Rirpe7Gw/s1600/DSC_0150.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMSzFmy6YDR75AE95Ft9HXJVlX5Jx1o901tSwvoOSxcq5vgLD8FWX0M0p01P0GaoF1XFFagxqGvWFl5nFdljCiS21EN8ulC-NkJb79QNWNaR5MvrWfJnsXv8xdpqjWrvnQ8F3Rirpe7Gw/s320/DSC_0150.JPG" width="180" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Virágos :)</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNEROGHKkCisdRLfCaOhWA-zdvFbNB_nLwoj4_yQRd84r0lTG0JNizEUHmljkgmChojPrQkNQmIeW8GZXjGJDki9SPNWPU279HSTyRksQoPvcinH-DHDB8PiEqKnjhaa_QlM_C4eidiBE/s1600/10984298_1120517314629385_4242941719354253240_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNEROGHKkCisdRLfCaOhWA-zdvFbNB_nLwoj4_yQRd84r0lTG0JNizEUHmljkgmChojPrQkNQmIeW8GZXjGJDki9SPNWPU279HSTyRksQoPvcinH-DHDB8PiEqKnjhaa_QlM_C4eidiBE/s320/10984298_1120517314629385_4242941719354253240_n.jpg" width="176" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Megérkezős káosz</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd2rewV8HxHvEyOnHCG-BSudgd1YObDYNI70yvB16yMKOff_i_OGg256HbILF29Akuj3rWzcBc5jPymS49eBfUrjNfdIC8luVgLZ93bvbb-Tr8a-8hSSv04BOGDLqmAMDX10zoSNf7zZM/s1600/11903821_1130327750315008_2626387273970364892_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd2rewV8HxHvEyOnHCG-BSudgd1YObDYNI70yvB16yMKOff_i_OGg256HbILF29Akuj3rWzcBc5jPymS49eBfUrjNfdIC8luVgLZ93bvbb-Tr8a-8hSSv04BOGDLqmAMDX10zoSNf7zZM/s320/11903821_1130327750315008_2626387273970364892_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nappali</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC41xPwCbUgs2fPzU34Wv-q2cZ13_-LCkWk3OzciYZSFQsLQMXkysCqmuO8lNYyNp0U85Cmpp0mFtFMLyK_kInDnvu0Ujzn-IS0o-geQ7nBwPfCyQtb9G8C6eKlJUiuDzI6TLnyEdHUQc/s1600/12074617_1159686800712436_5037569564902533132_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC41xPwCbUgs2fPzU34Wv-q2cZ13_-LCkWk3OzciYZSFQsLQMXkysCqmuO8lNYyNp0U85Cmpp0mFtFMLyK_kInDnvu0Ujzn-IS0o-geQ7nBwPfCyQtb9G8C6eKlJUiuDzI6TLnyEdHUQc/s320/12074617_1159686800712436_5037569564902533132_n.jpg" width="176" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kis utca</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS497ScdLYK4twfF666j2kawzbjssQL64rpzDy3jxE7QklgbxYxRZNzTU62GzlKAVb5Dz6VfCCB2OILMTkzdL2_mdiCjm1apmN8GdQ9hXyoMCpYRqGrAH7MzBJHijt6GQHZNIpY5cvwEQ/s1600/12074530_1159686787379104_1822671068511632473_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiS497ScdLYK4twfF666j2kawzbjssQL64rpzDy3jxE7QklgbxYxRZNzTU62GzlKAVb5Dz6VfCCB2OILMTkzdL2_mdiCjm1apmN8GdQ9hXyoMCpYRqGrAH7MzBJHijt6GQHZNIpY5cvwEQ/s320/12074530_1159686787379104_1822671068511632473_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A környék</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy_lw7XcEUbIWh8vRZDXpQw8Wqb4FAYEUBExFHIg7bzeFCwyhJIVV8iXDH7YxFdWN8WYDgD_9nofVH3P7iJMie7cxGcwmoD_Xn_yA9u7rTVTm-rJfn16ekSqnCj9U_b3wU8uJmDeyBPEQ/s1600/12308294_1186730958008020_5793812147774120695_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy_lw7XcEUbIWh8vRZDXpQw8Wqb4FAYEUBExFHIg7bzeFCwyhJIVV8iXDH7YxFdWN8WYDgD_9nofVH3P7iJMie7cxGcwmoD_Xn_yA9u7rTVTm-rJfn16ekSqnCj9U_b3wU8uJmDeyBPEQ/s320/12308294_1186730958008020_5793812147774120695_n.jpg" width="176" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Adventi készülődés</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEZSvyheQyXQBgKuPGQJUfgmQBeQVrIe2vO9ja50VSyDUr9tAJ930VNOHLdPU2CrLNnHcPJa3kcoW2JhmeoWVLAO5r59uW303-P6L0wPPPNGEwNW45wPtQWNBXRrwB6T-_stFkfADmMJI/s1600/12347904_1190717404276042_3981503269744838325_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEZSvyheQyXQBgKuPGQJUfgmQBeQVrIe2vO9ja50VSyDUr9tAJ930VNOHLdPU2CrLNnHcPJa3kcoW2JhmeoWVLAO5r59uW303-P6L0wPPPNGEwNW45wPtQWNBXRrwB6T-_stFkfADmMJI/s320/12347904_1190717404276042_3981503269744838325_n.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Karácsony előtt..</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-80709713708937947922016-10-02T10:01:00.003+02:002016-10-02T10:15:01.501+02:00Adventi utazási ajánló- Colmar, FranciaországPünkösdkor a fiúkkal útnak indultam. Családi hosszú hétvégének indult, de végül a Zuram otthon maradt. De ez engem nem rettentett el semmitől. Nem tudom, hogy bátor voltam-e vagy kicsit bolond, hogy szinte nulla nyelvtudással, neki indultam 3 gyerekkel...<br />
Nagy szerencse, hogy Barni a legnagyobb, egészen jól beszél angolul és németül. Persze nem mindent tud ő sem, de legalább kalandos az élet :)))<br />
<br />
Szóval, először Strasbourgot céloztam meg, a közelében foglaltam szállást, mint utóbb kiderült, egy pici kis faluban. Onnan 20 kilométer volt Strasbourg. Ahol végül a hazaindulás délelőttjén voltunk, de csak a McDonalds-ig jutottunk, mivel nagy szél fújt és esett az eső...<br />
<br />
A volt osztálytársam sógora viszont Franciaországban él, Colmarban. Nagyon ajánlották, hogy menjünk el és nézzük meg. Egyáltalán nem bántam meg. Tüneményes város, sok-sok látnivalóval és ennivalóval :) A közelben van egy nagyon klassz vár is, közelében egy állatkerttel, ahova már sajnos időhiány miatt nem jutottunk el, de mindenképpen bepótoljuk!<br />
<br />
Colmar kb 50 kilométerre van Strasbourgtól. Nem egy vészes távolság. A francia autópálya inkább hajaz a magyarra, mint a németre :D<br />
Nem csak autópályán autóztam, sok-sok kis falun haladtam át, érdekes megtapasztalni, hogy bár Európában vagyunk, mégis mennyire más minden, mint otthon vagy Németországban. Csodaszép tájakat láttunk. Franciaország nekem amúgy is a "kifekszem egy takaróra a mezőn, egy uzsonnás kosárkával és egy üveg borral" érzést jelenti ;) Nem kifejezetten egy-egy műemlék érdekel, sőt... hanem inkább érzéseket, impulzusokat keresek, amikkel feltöltődhetem, kikapcsolódhatok. Ez ott, teljesen sikerül!<br />
<br />
Colmar az adventi időszakban egy mesevárossá alakul, adventi vásárral bővítve. Azt mondják,csodaszép. Idén sajnos nekem ez kimarad, de jövőre biztos, hogy elmegyek:)<br />
Ha valakinek errefelé lennének utazási tervei, semmiképpen ne hagyja ki ezt a városkát!<br />
<br />
<a href="https://www.tourisme-colmar.com/de/" target="_blank">Colmar</a><br />
<a href="http://ee.france.fr/hu/discover/colmar-felfedezese" target="_blank">Colmar2</a><br />
<a href="http://www.haut-koenigsbourg.fr/en/" target="_blank">Koenigsbourg</a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc66clZJatYRHVWaGl5r1YvKeGUlZM9KNWWmvPMSC5bEqYoeJH9PwTBYGzqB7I6Lp3Fxwq6GDOlpgzBaO7P3G1AAIo7drUYEEIH2Wj0rIbuNBBf1S7SEe6_h9JgpfuSuoef2KX2Y9bipU/s1600/13239876_1298538830160565_4198920432965442643_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc66clZJatYRHVWaGl5r1YvKeGUlZM9KNWWmvPMSC5bEqYoeJH9PwTBYGzqB7I6Lp3Fxwq6GDOlpgzBaO7P3G1AAIo7drUYEEIH2Wj0rIbuNBBf1S7SEe6_h9JgpfuSuoef2KX2Y9bipU/s320/13239876_1298538830160565_4198920432965442643_n.jpg" width="192" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIANXErbX8U8aE5pnaCUzBsOh9XWuk-LBkGuX8qPAIGtAzGNYJ_1y9YQk7EgVUvZ1IRGj__0l5HcTlDCuWz8xq2aU9Fp2Dj-FNyjwP1vKxSfnfK_FSRh9W1mg6_CCKPm9AxQMddzNy6OE/s1600/13166050_1298539080160540_4523903611819667445_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIANXErbX8U8aE5pnaCUzBsOh9XWuk-LBkGuX8qPAIGtAzGNYJ_1y9YQk7EgVUvZ1IRGj__0l5HcTlDCuWz8xq2aU9Fp2Dj-FNyjwP1vKxSfnfK_FSRh9W1mg6_CCKPm9AxQMddzNy6OE/s320/13166050_1298539080160540_4523903611819667445_n.jpg" width="192" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRv3nvcEDMONXMbVf2mojVTlEk5TGLVbMjC56vOqJgjxhc27jLtiyoXZDjMCV7wo9iGqFLUXbpkE4eRFFpLEwg9gIqVqrtnIOV4JXtGgPi3RAZuEm7XCpkQdM7sV1hWBddDsRe42VtvKw/s1600/13178604_1298499696831145_1387660537726220391_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRv3nvcEDMONXMbVf2mojVTlEk5TGLVbMjC56vOqJgjxhc27jLtiyoXZDjMCV7wo9iGqFLUXbpkE4eRFFpLEwg9gIqVqrtnIOV4JXtGgPi3RAZuEm7XCpkQdM7sV1hWBddDsRe42VtvKw/s320/13178604_1298499696831145_1387660537726220391_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4rY9LMD439eTDTi7kLXPfEEFgW1Ra7YfDJXrDl6gabxOA8RaNEj7y0IhvhwDvW_wmBHG0pcSR0aFdfl9fjWHBoWQe-KvPpXRwIgVS5SAG3gj2kDdnNfyFwNHaZej1D2BZxiQd1u85zes/s1600/13179190_1298697526811362_7531777781833880938_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="192" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4rY9LMD439eTDTi7kLXPfEEFgW1Ra7YfDJXrDl6gabxOA8RaNEj7y0IhvhwDvW_wmBHG0pcSR0aFdfl9fjWHBoWQe-KvPpXRwIgVS5SAG3gj2kDdnNfyFwNHaZej1D2BZxiQd1u85zes/s320/13179190_1298697526811362_7531777781833880938_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYRvuQwaNx1pkW9z5H2mnF4blaOe2_2KwAWR4NrsWPBXwhWnq8hMtDQVzGMcPMT1ILxOjjEOkJUqISTGma-nwc56qGy2_cf3Vbgqm_46b4z4Zbv8sXzsdU_GJqZv3HkwOREN3LIXLzPBo/s1600/13239992_1298538913493890_6429341973395483858_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYRvuQwaNx1pkW9z5H2mnF4blaOe2_2KwAWR4NrsWPBXwhWnq8hMtDQVzGMcPMT1ILxOjjEOkJUqISTGma-nwc56qGy2_cf3Vbgqm_46b4z4Zbv8sXzsdU_GJqZv3HkwOREN3LIXLzPBo/s320/13239992_1298538913493890_6429341973395483858_n.jpg" width="192" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjON-BpzMq1a7qYr1W5V-9lJcnUx-L9Ve3pT6dW5Y93oE9vhIe5ie1DdO9OIYM-2CmszGh6qHWacftVmnfVqkdHP8ONttmcB5ECKTPBvrhvaGWjcrRAnESzqaCZewwCRLEaOhnUGg14TRw/s1600/13094257_1298499856831129_1385716854381759010_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjON-BpzMq1a7qYr1W5V-9lJcnUx-L9Ve3pT6dW5Y93oE9vhIe5ie1DdO9OIYM-2CmszGh6qHWacftVmnfVqkdHP8ONttmcB5ECKTPBvrhvaGWjcrRAnESzqaCZewwCRLEaOhnUGg14TRw/s320/13094257_1298499856831129_1385716854381759010_n.jpg" width="192" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-75270751059417513782016-10-01T19:10:00.001+02:002016-10-01T19:10:03.908+02:00Visszatérés újból.....Kedves kitartó idelátogatók!<br />
<br />
Most már megrázom magam és felveszem ismét a fonalat. Az elmúlt egy órát azzal töltöttem, hogy bejussak a blogomba egyáltalán :D <br />
<br />
Bepótolni egy évet nem fogok tudni, de biztos lesznek olyan történések, amikből születnek visszautaló posztok.<br />
<br />
Elöljáróban annyit, hogy az elmúlt egy év mozgalmasan telt, a beilleszkedés jól megy :)<br />
<br />
Kikeresem a képeket és megosztom veletek, amit meglehet :)<br />
<br />
A Németországban élőknek kellemes hosszú hétvégét (sicc eső...), a többieknek pedig szép hétvégét!<br />
<br />
<br />
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-6996080976119971122015-05-05T21:57:00.003+02:002015-05-05T21:57:56.889+02:00Város, falu, tanya??<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Pécsen születtem, imádott szülővárosom, bár az utóbbi években eléggé leromlott a renoméja :(</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egy közepesen nagy, város. Annak minden jó és rossz tulajdonságával. Igaz, én nem panaszkodhatom, jobbára a szebbik arcát láttam, a rosszal inkább a médiából értesülök.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Több helyen laktam Pécsen is, panelban is, családi házban is. Különböző részein a városnak. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de mindenhol nagyon rendes lakótársak voltak, úgy a lépcsőházban vagy a kertszomszédok.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán laktunk Budapesten is, közelebbről Káposztásmegyeren, ami azért egy újabb típusú lakótelep. Itt is laktunk 2 helyen, soha sehol nem volt probléma.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ami a legmeglepőbb számomra, hogy ezekben a városokban, sokkal több odafigyelést tapasztaltam a többi ember irányából, mint később, falun... Pesten lett bébiszitterünk a házból, egy fiatal lány személyében. Egyszer, nagyon nagy segítség volt nekünk, amikor karamboloztam és sem én, sem a Zuram nem ért volna el az óvodába a Barniért, akkor ők vigyáztak rá, egész estig. Vagy például, figyelték a parkolót éjjelente, vigyáztak egymás autójára... Az egyik helyen a szomszéd beköltözésünk után (nyomdában dolgozott) mindig hozott Barninak könyveket.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán, falura költöztünk, ide, Vác közelébe. Életünk legvacakabb döntése volt. Az egyetlen jó benne, az egyik szomszéd család, akikkel nagyon jóban vagyunk. Ennyiben ki is merülnek az emberi kapcsolataink. De rájuk, bármikor, bármiben számíthatok. De sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a falu, nem túl befogadó. Sokáig zárt kapukat döngettem. Most kezdenek nyílni, amikor elmegyünk...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szóval, ezzel a háttérrel, ráadásul egy idegen országban, úgy láttuk jónak, hogy nem költözünk falura. Ott talán jobban kitűnik az ember, mint idegen. Jobban érezni a kirekesztést is... Aztán, falun nem mindig van óvoda, iskola, gyerekorvos (és nem mindig a szomszéd faluba kell menni érte). Sokszor csak posta és egy pékség van a faluban. Ráadásul ezeken a helyeken általában nehézkes az internet szolgáltatás is, persze van, csak nem olyan, ami a férjem munkájához szükséges. Falun lehet olcsóbb albérletet találni, viszont mondjuk messzebb helyezkedik el adott esetben a frankfurti reptértől. Szóval, amit nyersz a réven, elveszted a vámon. A kert méretéről ne is beszéljünk, vidéken is zsebkendőnyi kertek vannak, akinek már 500 nm-es van, azt parasztnak titulálják..Sorházba vagy ikerházba nem akartunk először menni, lévén a szánkba a szomszédok és ugye 3 gyerek nem mindig csendes. De aztán rájöttünk, hogy egy különálló családi házból is tuti, hogy belátsz a másik szájába.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Így hát, lassan kialakult, hogy milyen kaliberű házakat nézegetünk. Ami megmaradt állandóan, hogy minimum 4 szoba, plusz nappali legyen benne. Mivel a Zuramnak kell egy dolgozószoba, lévén otthonról dolgozik, ha épp nincs üzleti úton. Mindenképpen szerettünk volna, két mellékhelyiséget, ez mindig okoz némi problémát itthon :) És akkor, hogy kisvárosban legyen. Már mindegy volt, hogy sor, iker vagy külön ház :D Itt még nem vettük komolyan, hogy provisio mentes legyen..</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Minden nap, reggel, délben, este a hirdető oldalakat böngésztem. Egyeztettem a kinti segítőnkkel. Nagyon leszívta az energiáim, az a pár hét! Fel voltunk készülve, olvasgatva oldalakat, hogy esetleg hónapokig fogunk keresgetni, mire megtaláljuk azt, ami tetszik nekünk is és még ki is adják nekünk. Ezért is kezdtünk el, január végén keresgetni, hogy július végéig legyen idő.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Sok házra jelentkeztünk. Néha emailban, de általában a segítőnk telefonon beszélt vagy a maklerral vagy magával a tulajdonossal. Azonnal elmondta nekik, hogy 3 gyerekünk van, milyen korúak, hogy magyarok vagyunk és nem igazán beszélünk németül, angolul viszont igen (már aki...).</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Na, itt erős szórás volt a reakciókban. Volt, aki a 6 szobásnak hirdetett házra, kapásból azt mondta, de ennyi gyerekkel az kicsi, mert csak 3 szoba van és azok is kicsik (hiszi a piszi, akkor miért van 6 szobásnak hirdetve és miért olyan bazi nagy a ház, amit lefényképeztek). Később ez a makler ajánlott másik házat, majd amikor jeleztük, hogy érdekel minket, soha többet nem értük el. Akkor volt olyan, aki mindjárt elkezdett jajgatni, hogy magyarok, ő nem akarja, hogy szociális segélyből legyen fizetve a lakbér (még egy fia bérpapírt nem látott), itt a segítőnk lehordta (persze mézes-mázosan), később visszaszólt, hogy megnézhetnénk a házat, de mi meg már nem akartuk.. Volt olyan makler, aki azt mondta, hogy 3 gyerekkel mi nem nagyon fogunk házat találni, viszont venni azt tudnánk és mindjárt mutatni is nekünk megfelelő házakat (hát kösz, bérelni nem vagyunk jók, de hitelre, azonnal :P)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ezek ellenére azért, akadtak olyanok, akiknek a mi paramétereink nem okoztak gondot. El is mentek a Zuram meg a segítőnk házakat nézni. Volt, amit ők ítéltek aztán kicsiknek, volt ami jó lett volna, de még egy nm kert se volt hozzá és volt ami végül messzinek bizonyult. Egybe aztán beleszerelmesedtünk. Minden tökéletes lett volna. Ha nem kellett volna a maklernak a szerződésért 3000 eurót, (900 ezer forint, plusz kaució a tulajnak) fizetni. Egy hétig szenvedtem a dolgon, de aztán megmakacsoltam magam és azt mondtam, elengedem ezt a házat, biztos lesz ilyen kaliberű, provisio mentesen. Ha meg ne, így jártunk... Azt a pénzt meg inkább költöm a ház berendezésére!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán a véletlen vagy a szerencse mellénk szegődött, mindössze egy hónappal a keresés elkezdése után. Jelentkeztünk egy házra, de a tulaj mindjárt mondta, hogy sajnos picik a szobák, nagyon sajnálja, pedig kifogása nem lett volna. Aztán, még mielőtt G. letette volna a telefont, mondta, hogy ugyan van neki egy másik háza, ami szép nagy, de az csak júliustól lesz kiadó. G szeme felcsillant, hogy de az tök jó lenne! Gyorsan el is ment a kapott címre és igaz csak kívülről, de lefényképezte a házat, ami egy sorházban van. Külsőre tetszett, mindegyikőnknek. Minő véletlen, ez két héttel a februári kiutazásom előtt volt. A tulajjal le lett egyeztetve, hogy megyek és akkor megnézzük belülről is, mert kívülről megfelelőnek tűnik. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A többit legközelebb :PPPPP</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-10839332937423856152015-04-29T22:10:00.003+02:002015-04-29T22:10:25.169+02:00Eh.......<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egyszerűen nem jutok odáig, hogy végre írjak ide is...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egész nap bújom a netet, konyhabútorokat nézek, hasonlítok, étkezőasztalt, ágyat, blabla</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Írok a költöztetőknek, árajánlatért.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Beszélek a segítőnkkel, hogy intézzük a gyerekek jelentkezését a kinti intézményekbe.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Naponta többször gondolom meg magam, az "itthon vegyük meg és kivitessük és a kint vegyük meg (de ki a fene fogja kiválasztani és mikor) a bútorokat, stb..."</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Adóbevallásokat intézek, új nevem, lejárt jogosítvány cserét, gyerekek személyijét, fogorvost, bankot (bleeeeeeeee) szanálok a cuccaink között.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Próbálom a napi teendőket sem elhanyagolni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A héten két anyák napja.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Beteg az egyik kutya és egyelőre már hiába van két antibiotikum kúrán túl, sok javulás nincs, lehet, hogy komoly a baj? Többször randi az állatdokival, ilyen-olyan vizsgálat..</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Banános dobozokat hajkurászok.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Elkezdtem "rendet" tenni a "raktárban".</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hegyekben áll a vasalatlan.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Idegesít, hogy a kinti dolgokat, nyelvtudás hiányában, nem tudom én koordinálni..</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hja, német órákat is veszek és nem ártana valahogy időt szakítani a gyakorlásra, mert ilyen ütemben, két év múlva sem fogok makogni sem..</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Sokszor már reggel, amikor piszmognak a gyerekek, sikítva rohannék, valahova jó messzire...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Lehet nekem is dilidoki kellene????</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hétvégén "haza" megyünk (te jó ég, mennyi haza lesz nemsokára), lesz egy gyerekmentes napom :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Pöppet szét vagyok hullva, bár elég jól álcázom a külvilágnak vagy legalábbis remélem...</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-87240916501765339062015-03-31T21:46:00.003+02:002015-03-31T21:46:39.356+02:00Ahány fő, annyi szoba<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Laktam albérletben itthon is, nem ismeretlen számomra. Azért itt általában nem határozzák meg, hogy max. hányan lakhatnak egy lakásban. Na, jó 10 embernek nem adnak ki egy két szobásat. De igazából az a mérvadó, hogy mennyire van pénzed. Ha öten vagytok és ki tudod fizetni az albérletet, akkor simán lakhattok egy két szobás lakásban.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nos, kint ilyennel nem is kell próbálkozni... Bár elméletileg, csak és kizárólag a szociálisan kiutalt lakásoknál van meghatározva, hogy mennyi az a négyzetméter, ami minimum kell a családnak, de az is az előírások miatt, a németek mégis előszeretettel hivatkoznak arra, hogy azért nem adnak ki neked valamit, mert nektek kicsi. Teszik ezt sokszor úgy, hogy mondjuk 100 nm-es lakásról beszélünk...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">De hát, kicsi a kínálat és nagy a kereslet. Szinte olyan "felvételit"csinálnak a tulajdonosok , amilyet akarnak. A legnehezebb dolguk azoknak van, akiknek gyerekük van. Tetszhet neked egy lakás, lehet is rá pénzed (1 havi lakbér+ 2 vagy 3 havi kaució és a legrosszabb esetben a már taglalt provisio), ha a tulaj félti a lakását a gyerekeidtől. Hiába a kaució, egy-egy javíttatás több ezer euróba is kerülhet és hiába van mondjuk biztosítás is, ha mondjuk olyan kárért nem fizet és rajtad a tulaj meg nem tudja behajtani, de ki sem tud rakni. Ugyanis kint, ha probléma van veletek, főleg ha gyerek is van, nagyon nehéz kirakni a bérlőt az ingatlanból. Próbálnak szűrni rendesen. Ezért bár nem kérhetnének tőled bankszámla kivonatot, de ez egy alap dokumentum, amit bizony oda kell adni egy lakáskeresésnél, ha jelentkezel egy lakásra. És csendben jegyzem meg, Németországban egy kutya vagy egy cica többre van becsülve, mint a gyerekek. Nem véletlen, hogy nem vagy max. egy gyermeket vállalnak. 3 gyerekesek már csodabogarak vagy az őrültek kategóriája :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Vannak persze ott is normális tulajok, akik nem ragaszkodnak ahhoz mondjuk, hogy egy 3 fős család, nappali + két hálós lakást vegyenek ki, ha egyszer arra nincs pénzük, de amúgy is elférnek egy kétszobásban.. Nincs rá recept, hogy vidéken vagy nagyvárosban jobban találsz valamit. Nagyban befolyásoló tényező a szerencse!!! Itt jegyzem meg, hogy München-re kitehetnék a megtelt táblát...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szóval, ennek a fényében mi úgy kerestünk házat, hogy nappali+4 háló,minimum mert kell ugye egy dolgozószoba is, mivel a Zuram otthonról dolgozik. (ez átok is, meg szerencse is) Arányaiban egy nagyobb ház, nem kétszer vagy háromszor kerül többe, mint egy kisebb lakás. A lakás árát nagyban befolyásolja persze, hogy városban vagy vidéken és mennyire vidéken van az ingatlan. Lehet kifogni olcsóbban is, de ehhez megint szerencse kell.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán találsz egy ingatlant, ami megfelel szobaszámban és ki is tudod fizetni. Na, itt kezdődik a nagy futam, mert ezzel nem vagy egyedül...</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-11391797840177418352015-03-27T22:16:00.001+01:002015-03-27T22:16:05.368+01:00Na, de ki az a Makler???<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Németországban többféleképpen lehet lakást kivenni/eladni. Magától a tulajdonostól vagy közbeeső személyként az úgynevezett maklertől, aki az itthoni ingatlanközvetítő (vagy valami olyasmi...) megfelelője. Illetve ott is vannak szociális bérlakások (kedves török tömbben) és vannak bérbeadásra szakosodott cégek, ezeknél nincs provisio.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mit csinál a makler? </span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Majdnem ugyanazt, mint otthon az ingatlan közvetítő. De mégsem...</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kint, mindegy, hogy az ingatlan tulajdonosa vagy te mint bérlő vetted igénybe a makler szolgáltatását, mindig az ingatlant bérbevevő fizeti a makler jutalékát az un. provisio-t. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"> </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Számomra a legfelháborítóbb ebben a jutalék mértéke! Ugyanis szemrebbenés nélkül a delikvensről leakasztják a havi bérleti díj 2,38 szorosát. Mondjuk 500 euró a havi bérleti díj és kell 3 havi kauciót fizetni (ami kiköltözéskor és, ha minden rendben van, visszajár) valamint a maklernak jár ennek az 500 eurónak a 2,38-szorosa. Tehát 1190 euró (ami megy a levesbe, sose látod), azért, hogy megmutogatta az ingatlant, valamint ha érdekel, akkor ellát mindenféle kitöltendő papírral illetve bemutatandó dokumentumlistával. Van olyan is, hogy nem mehetsz egyedül te megnézni a lakást, hanem ő mond egy időpontot, amikor meg tudja mutatni a lakást , mondjuk egy héten egyszer és akkor odacsődít vagy 30 embert, akit érdekel az adott ingatlan. Ha tetszik az ingatlan, jelzed neki, ő elküldi a "kezdő" csomagot, amivel jelentkezni tudsz az ingatlan bérbevételére. Később a tulaj eldönti, ki lesz a szerencsés, aki megkapja az adott ingatlant. Persze, mivel ő nem találkozott veled személyesen, számít a makler benyomása is rólad!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Esetleges változás: most próbálnak egy olyan törvényt beiktatni, hogy az legyen mint itthon. Aki igényli a makler szolgáltatását, az fizesse a jutalékát. Tehát, ha én bízom meg, hogy hajtsa fel az igényemnek megfelelő lakást, akkor én. Ha én akarok bérbe adni és ezért maklert fogadok, akkor én, mint tulaj fizetnék. De félek, hogy ezzel azt fogják elérni (mert a kaució fixen max. 3 hónap lehet), hogy mégjobban emelkedni fognak a bérleti díjak, hogy a tulaj a pénzénél legyen...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szóval, nekiálltunk a keresésnek. Minden szabad percemet ezzel töltöttem. A leírásokat nyelvtudás hiányában bedobtam a fordítóba és nagyjából kihámoztam az ott leírt dolgokat. Eleinte mindenre "lőttünk", ami érdekes volt, nem baj, ha makleres. Minden mindegy alapon :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ez akkor változott meg gyökeresen, amikor nem sokkal később, beleszerelmesedtünk egy sorházba és kiszámoltuk, hogy mennyit kellene fizetnünk a maklernak, csak úgy.... </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Na, onnantól kezdve, csak provisio nélküli házat néztük, bármennyivel is nehezebb így házat találni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-34520531589011158502015-03-26T22:29:00.002+01:002015-03-26T22:29:32.236+01:00Indult a mandula<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Amikor tavaly megkapta a Zuram a kinti állást, nem volt kérdés, hogy a kétlakiságot nem akarjuk (és nem is nagyon tudjuk) sokáig tartani. Most, majdnem egy év után, már látszik a fiúkon is, hogy hiányzik az életükből az apjuk! Hiába a napi kapcsolat interneten, ez nem egyenlő azzal, hogy ott ül veled a kanapén.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szóval, akkor is tudtuk már, hogy ha már biztos a munkahely, akkor rövid időn belül, mi is követni fogjuk őt Németországba. Én, aki még Pécsről is olyan nehezen jött el... </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Németországban nem olyan egyszerű lakást bérelni, mint mondjuk szerintem itthon. Bár kint sok bevándorló él vagy pont ezért, a németek nem olyan könnyen fogadják el az embert. Leginkább egyedülállónak vagy párnak szeretik kiadni az ingatlanokat, úgy, hogy se gyerek se pedig állat ne nehezítse az életüket. Mondjuk háziállattal még talán előbb, mint gyerekkel... Olvasok olyan esetekről, hogy már hónapok vagy akár egy éve is keresnek másik lakást, mert kinőtték vagy kijött a család többi része is, mindegy ebből a szempontból. Tehát úgy készültünk, hogy a tervezett költözési időpont előtt (július), fél évvel el kell kezdenünk házat nézni, hogy aztán meglegyen, amikorra kell.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mi minden negatív dologgal rendelkeztünk, úgy mint:</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-mindjárt 3 gyerek, nem is egy..</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-külföldiek vagyunk</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-nem beszélünk túl jól németül</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-na jó, háziállatot nem akartunk vinni</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A fészbukon benne vagyok 3 német csoportban, ahonnan már egy éve csipegetem fel az információkat. Mit hol kell intézni, kihez kell fordulni, hogyan működik a gyerekorvos, felnőtt háziorvos, adózás, stb... Persze, mindent nem lehet megtudni, de nagyon jó tájékozódási alap, mások tapasztalata. Én úgy vagyok vele, ha tudom mit hol kell intézni, aztán már az illetékes hivatalt kérdezem, mert minden család és egyén ügye más. Azt hülyeségnek tartom, amikor kiírnak olyan kérdéseket, hogy "Szerintetek mennyibe fog kerülni az óvoda?", mert erre nincs egyértelmű válasz. Adott tartomány, adott városa/községe és adott intézménye válogatja.Viszont általánosságokról sokat lehet megtudni. Mind pl. a Rathausba (városháza) kell bejelentkezni, és a Finanzamt az adóhivatal. De ezekről majd később, ahogy intézzük ezeket az ügyeket.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Vissza a lakásbérléshez. Szóval, az egyik csoportban felfedeztem egy csajszit, aki itthon a szomszéd faluban lakik (meg egy másikat, aki a miénkbe és most egy időre haza is költöztek, azóta többször beszéltünk, egy csoportba járnak az óvodába a gyerekeink) és szimpatizáltunk egymással, beszélgettünk is. Ő felajánlotta a segítségét lakáskereséshez. Mi elfogadtuk a segítséget, de ő meg nem akart érte elfogadni semmit. Azt mondta, majd igénybe veszi kint a bébiszitter szolgáltatásomat :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">És akkor belevágtunk. Minden szabad időmben bújtam a netet, összesen két oldalt. <a href="http://www.immobilienscout24.de/" target="_blank">Immobilienscout24</a> és a <a href="http://www.null-provision.de/" target="_blank">Null Provision</a> oldalakat, az igényeinknek megfelelő beállításokkal. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Az igényeink:</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-aránylag gyorsan megközelíthető legyen a frankfurti reptér</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-legyen óvoda, iskola, bevásárlási lehetőség</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-5000 fő felett legyen a népesség</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-egyedülálló családi ház, kerttel</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-minimum 3 háló, plusz nappali és egy dolgozószoba legyen benne</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-provisio mentes legyen (ne ingatlanoson keresztül lehessen kivenni a házat)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Na, ez utóbbi a legproblémásabb, nekem. Ezzel fogom kezdeni. Sajnos egyben mindent leírni nagyon hosszú lenne, muszáj szétszednem a történéseket! De igyekszem minden nap írni valamiről!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mi jól vagyunk már, miután a hétvégén a három gyerek után és is rókát kergettem szombat hajnalban. Elég riasztó volt, hogy annyira rosszul voltam, hogy az ájulás kerülgetett és egy darabig a fürdő padlóján feküdtem, arra várva, hogy jobban legyek és be tudjak menni az ágyig...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ezután csak hab a tortán, hogy Miksa összeszedett egy enyhe kruppot, úgyhogy ő majd csak húsvét után megy megint óvodába...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-8008707775668230332015-03-24T21:34:00.002+01:002015-03-24T21:34:52.274+01:00Offenbachi mindennapok<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A reptérről haza metróztunk, ami kb. negyven perc, plusz egy kis bőrönd húzogatással megspékelt további húsz perc sétát jelent. De valahogy nem éreztem, hogy sokkal többért, taxiznunk kellene!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A lakásban (minő meglepő) október óta nem sok változás volt :D Ja, de egy igen, most már normálisan működött a fűtés és nagyon kellemes idő fogadott minket.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">És kezdetét vette a majd két hetes kaland. </span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Volt benne minden, ami kell:</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-ismerkedés </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">- költöztetés</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-masszíroztatás (újabb ismeretség begyűjtése)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-autóbérlés</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-kirándulások</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-finom ételek</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-veszekedések :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">-sok-sok együtt töltött idő!!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">De hogyan is jutottunk el idáig, miért is mentem én ki?</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Na, majd legközelebb :P</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-56595206527753775632015-03-20T09:35:00.003+01:002015-03-20T21:45:45.684+01:00Szomorúság<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Már egy ideje tervezzük a találkozást. De mindig valami közbejön. Hol itt, hol ott.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Holnap találkoztunk volna <a href="http://eletunkbecsben.blogspot.hu/" target="_blank">Almával</a>. Viszont, Olivér nyomja az ágyat hányós-hasmenéses vírussal. Aztán ki tudja, hogy mi kimaradunk-e belőle... Bár nagyon remélem!!!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Lehet, hogy annyira nem kellene rákészülni?? </span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Pedig annyi, de annyi megbeszélnivalónk lenne ! </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A remény hal meg utoljára :))))))</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Update: Oli jól van, most Miksa fogja a róka kezét. Vagy fordítva...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Lavór a nagyhoz bekészítve, óvatosságból. Úgy látom, nekem csak hasmarsot okoz. Hurrá tavasz!! </span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-19527744550095175382015-03-14T22:53:00.006+01:002015-03-14T22:53:34.765+01:00Halihó<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Élünk ám :))))))))</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szóval, az történt, hogy kidőltünk influenzával. Én elég rég voltam lázas, úgyhogy ez az újdonság erejével hatott, hogy nekem van olyanom is...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egész jól voltak a gyerekek, meg én is. Egy nem hagyott nyugodni, hogy Miksának még mindig fel-fel szökött 38 fokig a láza. Illetve mindenki köhögött, elég rendesen. Így visszavittem a gyerekeket az orvoshoz. Aki mindhárom gyereknél !!! kezdődő tüdőgyulladást állapított meg. Mindegyik antibiotikumot kapott és még egy hét "szabadságot". Hősiesen beszedték az adagjukat. Szerencsére következő csütörtökön az orvos már gyógyultnak nyilvánította őket.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aznap, amikor ez volt, mindjárt utaztam is le velük Pécsre, hogy egy gyenge 2 hétre a nagyszülőkre bízzam a kisebbeket. Sajnos a nagynak nem volt ilyen szerencséje, mert neki iskolába kellett mennie, őt a szomszédaink vették itthon pártfogásba. Én pedig leléptem. Németországba! :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hétfő hajnalba indultam, egy vakrandi után. (a szomszéd kifurikázott hajnalban az állomásra, mondván ő úgy sem tud aludni, majd bezötyögtem a Nyugatiba, onnan metróztam a Népligetbe, magammal cipelve 4 liter bodzaszörpöt meg magamnak a többi cumót:D) Történt ugye, hogy a Facebook-on benne vagyok pár (3) csoportban, ahonnan információk ömlenek rám a kinti léttel, ügyintézéssel, apró-cseprő dolgokkal kapcsolatosan. Itt néha posztolnak olyat is, hogy valaki jön haza/ki és útitársat keres vagy menne és ő keres valakit, aki haza/ki jön. Aztán egy hölgy kitartóan (aki amúgy szimpatikus volt és beszéltünk már privátban is) hirdette, hogy hazafelé már nem tud vinni senkit, de visszafelé még megvan a két hely. Na, vele mentem ki :))) A Népligetben vett fel, jól megölelgettük egymást, aztán beültünk a kocsiba és elindultunk. Egészen addig, amíg ki nem szálltam Erlensee-nél, végig beszélgettünk! Nagyon jó hangulatban telt el az út, szinte észre sem vettük, hogy 10 órát utaztunk. Egyszer álltunk meg az út alatt, Passau-ban. Amikor elindultunk, Pesten borongós, esős idő volt, az osztrákoknál szintén. Passau -nál verőfényes napsütés és olyan jó idő fogadott minket, hogy kabát nélkül levegőztünk. Aztán innen olyan 30 kilométerre, elkezdett havazni és elég erős szél fújt. Na, ez tartotta magát "hazáig".</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Este, Erlensee-nél egy újabb "vakrandi" várt rám. Egy másik hölgy, aki az elmúlt hetekben összenőtt velünk. Ő volt az, aki segített házat keresni. Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, ha én találtam nekünk tetsző vagy megfelelő házat, küldtem neki a linket, ő felhívta őket vagy írt nekik, hogy kik vagyunk, mit akarunk, stb... Ő volt az "első kapu", nem akartunk felesleges köröket futni, mivel kár lett volna megnézni egy házat, ha 3 gyerekesnek nem adják ki... A Zurammal voltak együtt házakat megnézni is. A csajszival elég sokszor egy rugóra járt az agyunk :D Néha a Zuramra rá is tört a féltékenység, hogy vele nem beszélek annyit, mint a csajszival :)))) És azért várt rám a Gabi, mert a Zuramnak két napra még leszerveztek egy madridi utat a cégnél, én meg nem akartam az ő lakásában egyedül két napot eltölteni. A Gabi meg, úgy, hogy csak skypeon "találkoztunk" meghívott magukhoz, egy éjszakára. Megismertem a kislányát és a párját, aki amúgy olasz. Nem unatkoztam, na :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kedden estére kimentem a Zuram elé a reptérre, hogy együtt mehessünk haza a fészkébe.Hm,hm..:)))</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Folyt.köv!</span></span></span><br />
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-23441161003772633102015-02-11T21:58:00.001+01:002015-02-11T21:58:12.223+01:00Úgy szép az élet, ha zajlik<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nincs is annál jobb dolog, mint ha mindhárom gyerek lebetegszik egy-egy nap különbséggel, influenzában. Ezt lehet fokozni azzal, ha a legnagyobbal együtt az anya is ágynak dől.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mondanom sem kell, hogy addigra az ifjak nagyjából jobban vannak, ezért előszeretettel ugrálnak rajtad. Talán mindent elmond az állapotról az, hogy mikor tegnap Olika megkérdezte, mi lesz az ebéd, én félig kibírtam nyitni a szemem és annyit mondtam, hogy semmi.... De aztán szendvicset kaptak!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ma már jobban vagyok, bár egy molylepkének több ereje van, mint nekem..</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-36536583781959086202015-01-01T12:53:00.004+01:002015-01-01T12:57:03.720+01:00Fekete karácsony<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Tőmondatokban, mert most másként nem megy...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nagyon jól sikerült frankfurti látogatás után, november 12-én kezemben tartottam egy két csíkos tesztet. Nem akartam elhinni, mert erre az esély szinte nulla volt, de mégis csak volt.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Örültem és azonnal aggódni kezdtem. Nem mondtam senkinek. Akkor akartam e Zuramnak elmondani, amikor már jártam az orvosnál.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Betegség betegség hátán, a gyerekek is, én is. Folyamatosan köhögtem, orrom dugult, de lázas senki nem volt. Állandóan aludni tudtam volna, rosszullét kínozott, előfordult, hogy hánytam is, pedig ezt eddig soha... Szerencsére mindig úgy és akkor, hogy a gyerekeknek semmi nem tűnt fel. Csak azt, hogy anya fáradt.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ez végül feltűnt a Zuramnak is, hogy nem vagyok túl aktív a beszélgetésekkor és mindig korán megyek aludni, pedig én éjjeli bagoly vagyok. Rákérdezett én meg így nem akartam hazudni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Azonnal felhívott, örömködtünk, milyen jó, hogy sikerült. Kicsit átírja, hogy miként lesz a költözés nyáron,lévén elvileg júliusban érkezik. De mindent megoldunk, csak legyen rendben minden. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Pár nap múlva a neveink is megvoltak, fiú-lány eshetőségre. Valamiért mind a ketten lányra tippeltünk.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">December 13-án akartam dokihoz menni, eleinte hiába hívtam a dokimat, később kiderült, hogy külföldön volt, még ha akartam volna sem tudtam volna előbb hozzá menni. Végül 13-án sem tudtam hozzá menni, mert sokan mentek hozzá, de a doki megnyugtatott, mivel megtartjuk, nem is olyan sürgős a dolog, egy hét ide vagy oda, mindegy.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">December 20, már a Zuram is itthon, együtt megyünk, ő a gyerekekkel elmegy autózni.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ultrahang, 9. terhességi hétnek megfelelő kisember, szépen ábrázolódik. Egy valami nincs, pedig az élethez az kell. Nem pulzál a szívcső. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nem akarok meghalni, sírni sem megy. Dühös és csalódott vagyok, miért megint én, mi??</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Persze egy terhesség során, soha semmi nem biztos.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Doki behív hétfőre, vérvétel és megnézi másik gépen is, hátha... De mindketten kimondjuk és egyetértünk, hogy az csoda lenne.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hétfőn, 22-én ezren vérvételen. Ultrahang, persze változás nincs. Doki kiakad és ezerszer elnézést kér. De hát nincs miért, nem tehet róla. De annyira szeretett volna jó hírt mondani, mondta ő.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Bár szabadságon lesz, felajánlja, hogy 30-án bejön és megműt. Persze, hogy 27-én a családdal wellness telelésre mentünk volna (csakúgy, mint tavaly is meghiúsult a kettőnk pihenése), lemondjuk, ismét.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Család nem tud semmit, csak akkor mondtuk volna el, ha már túl vagyok a 12. héten. Szerencsére meg tudunk mindent oldani, nem kell magyarázkodni, senkinek.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Végig rosszul vagyok, karácsonyozni, hogy senkinek ne tűnjön fel semmi... Aggódni, nehogy meginduljon magától, hogy rohanni kelljen. Nevetni és vidámnak lenni, miközben... </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">December 30-át a kórházban töltöttem, túl vagyok rajta, testileg. A többi majd idővel.....</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egyelőre elnapoltuk a családbővítést (lehet végleg, de nem mondjuk, hogy soha...), most teljes erővel a kinti házbérlésre koncentrálunk és a nyári költözésre.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hát, így ért véget 2014.</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-73608407308921671062014-11-19T12:15:00.002+01:002014-11-21T10:32:07.373+01:00Frankfurtban jártam (hosszú lesz!!)<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Már nyár óta izgatottan készültem az október végére, mert az őszi szünetben kiutaztam a Zuramhoz. Jó előre megvettünk a repülőjegyeket, így aránylag normális áron utazhattam a Luthansa-val. Németországba nagyon ritka a fapados, Frankfurtban nem is engedik leszállni őket, csak egy 120 kilométerre lévő reptéren és akkor megette a fene a kicsit olcsóbb repjegyet...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Tulajdonképpen abszolút nem féltem magától a repüléstől, annál jobban, hogy majd a német reptéren mi lesz velem, ha valaki mond valamit és nem értem, hogy mit kellene csinálnom...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mindent jó előre leszerveztem. Megvolt az egyik parkolóba a helyem, ahova elvihettem az autót, a barátnőmmel és nagyszülőkkel le volt beszélve, mikor hol lesznek a gyerekek. A gyerekeknek 23-tól nem kellett iskolába, óvodába menni. Leautóztam velük Pécsre, egy éjszakát lent töltöttem. Ebbe az egy délután+egy délelőttbe belefért, hogy elvigyem a keresztlányom kozmetikába, beugorjak anyósékhoz, felpakoljak apáméknál (befőttek,szörp, mert hazafelé nem fért nekik az autóba), majd haza kellett érjek délután 5-re, mert jött a fodrász, hogy belőjje a séróm, végül is apjukhoz megyek 5 napra, szinte nászútra és végre kettesben lehetünk :) Ahhoz, hogy hazaérjek időre, 1 órakor el kellett volna indulnom és akkor kényelmesen megvagyok. Na, vajon mikor sikerült elstartolnom??? Kettőkor.... Apám sopánkodott, hogy hát így nem fogok én hazaérni, meg szakad az eső ( miért is ne akkor...), ne menjek gyorsan. Én az autópályán sem szoktam száguldozni, 110-120 körül megyek. Hát, most kipróbáltam a 130-135 kilométeres sebességet is. Nem volt semmi gond, csak mire befordultam volna a faluba, maradt 30 kilométerre benzin a kocsiba, amikor "normál" sebességen még egy negyed tanknyi szokott maradni. Na, erről ennyit, a továbbiakban is 110-120 kilométeres sebességgel fogok közlekedni. Még gyorsan tankoltam és a fodrász előtt 5 perccel haza is értem.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Miután a lehetőségekhez képest megszépültem, még elvágtáztam ennivalóért, meg mikor ment volna szét a zuhanycső, mint akkor, szóval azt venni. Korán aludni mentem, hogy másnap kipihent legyek. Másnap időben indultam, számítva arra, hogy ki tudja mekkora forgalom lesz (persze, mivel hagytam rá időt, nulla forgalom volt...), meg hogyan találok oda a parkoló plázába, meg mikor visznek fel a reptérre. Nagyon klassz dolog ez a parkolósdi. Mivel nem volt aki kivigyen, meg hazahozzon (vagyis nem akartam ezzel fárasztani a szomszédaim), a taxit túl drágának ítéltem (oda-vissza 20 ezer!), kerestem más megoldást. Így találtam <a href="http://www.parkoloplaza.hu/" target="_blank">rájuk</a>. 5 napra fizettem a tárolásért 5 ezer forintot. Reggel odamentem, elintéztük a papírt, beálltam ahova kellett, majd ők kisbusszal kivittek a reptérre. A kapott papíron rajta volt a számuk, amit visszafelé leszálláskor fel kellett hívjak és akkor jöttek értem/tünk. Miután kiértem a reptérre, feladtam a csomagom, Itthon ezzel még nem volt gond :) Aztán szépen átsétáltam az ellenőrzéshez. Magyarországon, ha magas szárú cipőt vagy csizmát viselsz, ilyenkor le kell venni (majd megütött a guta, mert ez egy fűzős magas szárú cipő volt:D). Minden rendben volt, bent voltam a várónál, de volt több, mint egy órám. Ittam egy kapucsínót és a Zurammal cseteltem :) </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán eljött a beszállás ideje is, véletlenül az én üléssoromba, pont 2 magyar fiatalemberke került, úgyhogy a repülés hamar eltelt, mert végig dumáltuk az utat a mellettem ülővel. Csak azt vettem észre, hogy huppantunk egyet, majd kapaszkodnom kellett, hogy ne fejeljem le az előttem lévő ülést :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Utána pár nagymamával, akik jöttek németbe a gyerekeikhez és unokáikhoz, felkutattuk a csomagkiadást és utána már csak ki kellett mennem, ahol a Zuram és a volt osztálytársam várt, aki taxis :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Bár én hozzá vagyok szokva a napi szintű vezetéshez, meg országon belüli autózáshoz, autópályához, de azért a német nem kutya! Sokan vannak, sok sáv, stb... Szóval, lesz mibe belerázódnom. (és ez csak egy dolog:D)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hazaérve nem sokat pihentünk, azonnal elindultunk bevásárolni, hogy ha már itt vagyok, valami főtt (és nem félkész) kaját együnk. Végül kaja csak estére lett, délután megelégedtünk szendviccsel. Bementünk Offenbach belvárosába (gyalog.. nem szokta a cigány a szántást...), sétáltunk egyet, aztán haza. Ettünk, aztán készülődtünk az esti magyar buliba. Gyalog (a fene) elmentünk a Sbahn-hoz, majd mentünk vele egy jó darabig. Aztán mikor leszálltunk, tanácstalanok voltunk, hogy jobbra vagy balra induljunk el. Persze nem jó fele mentünk, ezért kicsit kerültünk, majd a Majnán egy hídon átsétálva elértünk a célhoz. A buli jó lett volna ( ez volt az első próba buli a csoportban), ha nem csak mi ketten megyünk, hanem legalább ismerünk pár embert még a társaságból. Mindenki kisebb nagyobb társasággal érkezett vagy már ismerték egymást másik buliból. Kicsit magányosan üldögéltünk kettecskén, mivel a Zuram nem szeret táncolni én meg másokhoz csak úgy nem mennék oda. Pár emberrel, akit tudtam, hogy ki, pl. a dj, meg a pultos csaj és a szervező srác, azokkal beszéltem pár szót, de ugye ők ott dolgoztak, nem értek rá minket istápolni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ha még egyszer mennénk így, tuti előtte már ismerkednénk másokkal, hogy együtt mehessünk.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hazafelé vettük az irányt, persze jó sok gyaloglás várt ránk, mert ez a helyecske még véletlenül sem esik tömegközlekedés közelébe... Úton hazafelé két magyar csoporttal is találkoztunk, akik nagyon örültek, hogy hallották, magyarok vagyunk, mert pont azt a bulit keresték, ahonnan mi eljöttünk, csak nem találtak oda. Az egyik csoport, két párocska volt és az egyik hölgy nagyon kedves volt, mert mondta, hogy most már őket ismerjük, menjünk vissza velük bulizni, de akkor nekem minden vágyam már csak az volt, hogy vízszintesben legyek az ágyamban :) Remélem odataláltak :))))</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mikor leszálltunk az Sbahn-ról és még 5 percet kellett gyalog menni, akkor már úgy fájtak a térdeim, hogy legszívesebben leültem volna és nem mozdultam volna egy tapodtat sem... Mondtam a Zuramnak, hogy most nem kéne becsöngetni sehova heccből, mert nem tudnék elrohanni. De aztán mondtam neki, hogy végül is meg lehet csinálni, csak én lefekszem ott a földre és ha kijön valaki, kiabálok, hogy ott szalad az a szemét engem is fellökött.... A Zuram azt mondta, bolond vagyok :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Másnap későn keltünk, megmozdulni sem volt kedvem. De 11-kor már jött értünk Péter, mentünk hozzájuk ebédre meg traccspartizni. Megbeszéltük a további napokat, amiben nekik a számomra nagy szerepük jutott.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hétfőn délelőtt a Zurammal elmentünk pár apróságot vásárolni, délután pedig Péterékkel kimentünk az IKEA-ba, hogy cipős szekrényt, fotelt meg ilyesmiket vegyünk. Már késő este volt amit nekiálltunk összerakni, de már olyan fáradtak voltunk, hogy hamar abba is hagytuk.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kedden nem sok időnk volt már együtt, mert a Zuramnak még dél előtt ki kellett mennie a reptérre és elrepült Svájcba, tárgyalni illetve másnap előadni. Én meg ott maradtam nagy Németországban egyedül. :) Szerencsére ott is ősz szünet volt, így Péter kisebbik lányával elmentünk csavarogni és beszereztem a gyerekeknek édességet, próbálva olyat venni, ami itthon nincs. Na, vettem olyan karácsonyi kenyeret, amit a németek imádnak. Hát, többet nem kell vennem, ugyanis az édesszájú gyerekeimnek sem ízlik.. :) Beültünk egy kávézóba, ott viszont finom süteményt is ettünk. Este hazadobtak a Zuram lakásába, ahol még nekiálltam kidekorálni a falat, mindenfélével, amiket vettünk. Felkerült a függöny is az ablakra, pár kép és dísz a falra, ajtóra. Úgyhogy most már otthonosabban érzi magát a drágám. Vettem neki két virágot, amik nem igényelnek nagy ellátást :)))</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szerda délelőtt még lustiztam egy kicsit, aztán Péter jött értem, mert csak fél napot dolgozott, pizzát csinált náluk, játszottunk a lányával Wii-n (másnap a jobb kezem alig bírtam emelni az izomláztól), aztán estefelé elindultunk a reptérre. Jött velünk a két lánya is (akik nagyon jól beszélnek németül), hogy ne legyen gond a csomagfeladásnál. A Zuram gépe 8-kor szállt le elvileg, írtam neki, hol vagyunk és ha tud jöjjön oda, hogy még mielőtt nekem be kell szállni, (20.40-kor) még egy gyors ölelésre odaérjen. 20.10-kor írta, hogy most vette fel a csomagját és rohan át a reptéren (bazi nagy!!), hogy a beszállókapuhoz érjen. Szegény jól leizzadt azért, hogy egy búcsúcsókot válthassunk. De így ő is megnyugodott, hogy a csomagot rendben feladtam, megvan a beszállókártyám. Elbúcsúztunk és ők elmentek és meg elindultam beszállni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szerencsére köszönésen kívül, senki nem akart velem beszélgetni :) Hazafelé NEM kellett levennem a magas szárú cipőmet. Most nem volt szerencsém, két angol került mellém a gépen, így olvasgattam hazafelé és lassabban is ment az idő. Kicsit dobálta a gépet hazafelé a szél, meg nem volt túl jó idő, mire hazaértem. Rendben leszálltunk, kivadásztam a csomagom, aztán hívtam a parkolósokat, mert ugye, hogy fizetni kell 5 perc után bent, így kint várakoznak. Pár perc múlva ott is voltak értünk, mert rajtam kívül még két pasi jött ezzel a járattal. Itthon olyan hideg volt éjjel 11-kor, hogy az autó ablakai le voltak fagyva. Lekapargattam, aztán útnak indultam hazafelé. Persze a Zuram nem bírta, ki, már hívott 3/4 12-kor, hogy mi van már, nem értem még haza?? :) Éjfélre otthon voltam, farkaséhesen :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nagyon jó, csak rövid volt. Tulajdonképpen Frankfurtból vagy a városból nem sokat láttam, de most nem is ez volt a lényeg. Lesz arra időm, bőven!</span></span></span><br />
<br />
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-89190888422966919312014-10-03T18:49:00.003+02:002014-10-03T18:49:35.352+02:00Suhangyalok<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egy kéréssel fordulok felétek.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egy nagyon kedves régi kolléganőm maratont fut, egy jó ügyért. Minden egyes kilométerét meg lehet "venni".</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hajlamosak vagyunk, csak a magunk bajával törődni, de világban nagyon sokan vannak, akik nálunk sanyarúbb helyzetben vannak, önhibájukon kívül. Én most úgy döntöttem, hogy tudok nélkülözni egy kis pénzt.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A feladat oroszlánrészét Mónika teljesíti, fut helyettünk. Segítsünk neki abban, hogy a vállalt teljesítése ne csak álom maradjon, hanem váljon valóra!</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Támogassátok Mónikát! Mert adni jó és egy mosoly mindent megér!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><a href="http://suhangyal.hu/suhangyal/26" target="_blank">Suhangyalok</a></span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A befizetés lehet teljesen anonim is.</span></span></span>....Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-10848450463795476302014-10-02T14:32:00.003+02:002014-10-02T22:09:27.842+02:00Nagy találkozások - Csilla<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kicsit sűrű volt a nyár (mikor nem???), előre örültem, hogy idén is bővül azoknak a blogos ismerősöknek a tábora, akit személyesen is megismerhettem!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Csillával szinte az utolsó pillanatig egyeztettünk, szerencsére semmi nem jött közbe és le tudtam utazni hozzá a Balatonra. Előtte való nap autóztunk haza Szombathelyről, úgyhogy az a hetem sok autózással telt :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aznap amikor találkoztunk Csillával, már reggel tűkön ültem :) Időben indultam el, nem akartam késni, ha véletlenül elkeverednék Siófokon, sosem lehet tudni nálam! Persze gond nélkül leértem, volt egy órám a találkozásig, úgyhogy bevetettem magam a Tesco-ba és nem hiába, mert sikerült Barninak egy jó kis farmert vennem, jó áron. Elütöttem a maradék időt, aztán beevickéltem Csillák szálláshelyére. Tiszta Hollywood volt, kapu ki, sorompó fel, kétszer és már parkolhattam is. Kicsit aggódtam, hogy kifele is kiengedjenek...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Bementem, szóltam a recepción kit keresek. Hívták a szobájukat, nem voltak fent. Nem is volt gond, leültem, hogy majd megvárom a hallban, 5 perc volt a találkozásig. Amint leültem, ismerős arc sétált be a látóterembe, Csilla! Épp akkor végeztek az ebéddel, így a kávézó felé menet találkoztam a család férfiúi tagjaival is :) Leültünk beszélgetni. Aztán csak beszéltünk, beszéltünk, míg este 7 nem lett és muszáj volt mindenkinek a dolgára indulni. Rájuk várt a vacsora, rám pedig egy másfél óra vezetés, amit lehet végig mosolyogva tettem meg :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Teljesen ilyen volt a találkozásunk: <a href="http://meszarosblog.com/2014/09/04/utoljara-a-nyarrol-nagy-talalkozasokrol/" target="_blank">Csilla</a></span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">:) </span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-65994070541153718382014-09-26T11:35:00.002+02:002014-09-26T11:35:14.873+02:00Egy éve<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ezen a napon szembesültem azzal, amivel egy család sem szeretne, akik babára vágynak.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Már nem gondolok rá minden nap, fájni sem fáj úgy...</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">De mégis végig kíséri majd az életem.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Akkor is, ha teljesülne a kívánságunk és újra babát várnék. De erre, várni kell és az idő nem áll meg....</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-80999174752397344692014-09-20T23:16:00.002+02:002014-09-20T23:16:37.709+02:00Én ezt nem hiszem el!<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kedden ugye lebetegedett Miksa. A többiek szépen jártak, ahova kell. Pénteken fél egykor hívnak az óvodából, hogy Olinak 39 fokos láza van, fájlalja a hasát is. Remek... Csak azt nem tudom, hogy mire vártak, mert odaértemkor kiderült, hogy ebéd előtt is mondta, hogy nagyon fáj a hasa és nem érzi jól magát, ennek ellenére megebédeltették és csak utána mértek neki lázat. Az orvos meg pont fél egyig rendelt...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Na, elmentünk Oliért, hazahoztuk. Nagyon sírt, hogy fáj a feje és aludni akar. Belenéztem a szájában, tiszta piros búbos a torka. Frankó... Kiadagolom a nurofent, beveszi, adom neki a strepsils-t is. Mondja bemegy pisilni, de abban a pillanatban sugárba hányja a konyhát. Szegény annyira megrémül ettől és nem is értette a dolgot. Végig, míg bent szenvedett, azzal volt elfoglalva, hogy de most miért történik ez vele, angyalom. Próbáltam nyugtatni, miközben takarítottam, hogy ne aggódjon. Utána kicsit jobban lett, mivel elmúlt a gyomorfájása. Újra megkapta a nurofent és elment aludni.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Én már akkor tisztában voltam vele, hogy nem ússzuk meg ennyivel, de azért még reménykedtem!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szombaton reggel, mikor kibotorkáltam a konyhába, Barnikám elhaló hangon kiszólt a fürdőből, hogy nagyon fáj a hasa és hányingere van. Szóval, nem sokat kellett várni a teljes lerobbanásig...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ő járt a legrosszabbul. Délig húzta, addig csak láza volt, délelőtt elmúlt a hasfájása. Kis ropit evett, meg ivott. Délben aztán kirakta a taccsot, először. Után még meg is nyugodott, hogy jobban van. Délután evett egy kis kekszet. Nem sokkal később megint hulla fehér lett, elkezdett fájni a feje meg a hasa, újból hányt. Megmértem a lázát, majdnem negyven fok volt. Hurrá!!! Kapott lázcsillapítót és ment a fürdőkádba hűlni. Szegény, először a meleg vízben is fázott, később meg melege lett. Szerencsére amikor kijött, csak 38 fok volt a láza. Még a színe is jobb lett a gyereknek. Egy óra múlva csak 37,5, majd még később csak 37 fokos volt. Ő a héten kapott oltást, lehet ez is közrejátszott abban, hogy ennyire kiütötte a dolog.</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Olika láztalan volt ma már, csak kis hőemelkedése volt. Igazi diétázós hétvégénk van, mivel ketten a betegség miatt nem tudnak enni, a Miksa meg újabban Olit utánozza, ha az befejezi az evést, ő is eltolja magától a kaját és nem hajlandó tovább enni. Én ettem rendesen, ki tudja lesz-e böjtje..</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szerencsére Miksa már jól van! Igaz, ő nem hányt egyszer sem. De lehet, nem is ugyanazt a vírust kapták el.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Remélem az éjszaka eseménytelenül fog telni, valamint, hogy a Miksa nem esik vissza illetve én nem fogok kidőlni!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Most kb. ezt gondolom: k@#&%+!!!</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-90323418293854601532014-09-16T21:08:00.004+02:002014-09-16T21:08:41.109+02:00Beszoktatás<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hát, eljött ez is.... Nem is olyan rég született, ma már az óvoda köveit koptatja!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Tegnap kezdtük el Miksával a beszoktatást az óvodába. Mindössze egy órát töltöttünk bent,vagyis kint, mert az udvaron játszottak. Nem mondanám, hogy rajtam lógott volna... Lelkesen kereste meg eljövetel előtt az öltözőben a jelét, a pöttyös piros labdát:)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ma már reggel nyolcra mentünk, teljes izgalomban volt, hogy nem csak Oli marad ott az óvodában. Még alig öltözött át, amikor már húzott az ajtó felé, hogy ő most oda bemegy és épít a többiekkel. Kicsit meg is könnyebbültem, hogy ő is jól veszi az akadályt. De azért nagyon fura is, hogy már ő is kikerült a védőszárnyaim alól, többet lesz nélkülem, mint velem. Másfél órát volt bent, tízórai után hazahoztam. Holnap már fél tizenegyig marad. -t volna....</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hát, lehet a sors fintora, de a hétre ma be is fejeztük a beszoktatást.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ebéd után a szokásos meseolvasás. Gyanús volt, hogy önként akar aludni menni és olyan fáradtnak is tűnt. Ébredéskor nyűgös, meleg. Kicsit vártam, hátha csak kimelegedett a takaró alatt. De nem. 38,1 a hőmérséklete, ami ugyan nem túl magas, de mégis láz. Óvoda, él két napot :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Elmentünk Oliért az óvodába és onnan a dokihoz. Vírusos torokgyulladása van, mint 2 hete a Barninak. Most ez a "módi". Hétfőn már mehet, ha nem lesz lázas és más baja nem jön elő.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nem pontosan így értettem, hogy többet lehetne velem :)</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-60476760347305365802014-09-10T22:10:00.003+02:002014-09-10T22:10:43.137+02:00Ígéret<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Minden héten írok! Mert annyira lemaradok...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">És most szorítsatok, hogy be is tartsam :D</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-69764635146063678012014-09-10T22:09:00.002+02:002014-09-10T22:09:21.685+02:00Ismét Kansas<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Jóóóóól bevált szokásunkhoz híven, idén is sikerült Nuca-val és a gyerekeivel találkozni, amikor hazalátogattak Gödre. Még az időjárás is velünk volt, mert szép időt fogtunk ki. A hiba csak abban volt, hogy Miksa akkor épp beteg volt, ezért őt nem vittem magammal, csak Olivért. Ennek igazán Zselyki örült, mert kisajátították egymást. Zalánka annyira nem kedvelte a dolgot, mert harmadikként csak lobogott a két fiatal után és jobb híján, Nuca szoknyájába kapaszkodott.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mi szokás szerint csak beszéltünk és beszéltünk, mintha tavaly nem hagytuk volna abba és nem is telt volna el egy év, azóta! Kaptam egy Nuca által készített szépséges fülbevalót, amit nagy becsben tartok :) Sétáltunk a Duna parton, játszótereztünk, fagyiztunk. Sajnos azt épp nem tudtam lencsevégre kapni, ahogy Zselyke és Olivér kézen fogva, nagy egyetértésben (persze minket elhagyva) tárgyalták a kis dolgaik. Édesek voltak!</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Egy helyes kis szösszenet tőlük, amikor játszottak:</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Olivér és Zselyke beköltöztek a favonatba. Nem tudom, hogy melyikük találta ki, hogy annak padlóját be kell teríteni homokkal, de a munkamegosztás hamar megvolt. Zselyke hordta vödörben a homokot Oli terítette. Egyszer csak Oli odaszól Zselykének: Asszony, hozz még egy vödörrel! És Zselyke jó asszonyhoz méltóan, rohant egy vödör homokért :D Öööööö, nem tudom Oli honnan is szedte ezt a mondatot....</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A délután, mint ilyenkor mindig, hamar elrepült és megint egy évet kell várni, hogy traccspartit tarthassunk :( Nagyon remélem, hogy ezentúl is majd össze tudjuk szervezni a hazalátogatásokat, bár ugye majd lesznek nehezítő tényezők, de megoldjuk!</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Köszönjük a szép délutánt, hogy időt szakítottatok ránk! </span></span></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9X670Uh5abbFZ9srFNGtcwCG5ZhUSClMclu7D7eJmSbYoM10Z22T3WcllS9Dbh_3o0wV7lQBLq4IfvfyMT4Jy9gJ8Yu5o03Kr_fhTekjoATU7dIpDmoJuNqP6U7J2n14dR4GTREw-Fwo/s1600/DSCN1843.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9X670Uh5abbFZ9srFNGtcwCG5ZhUSClMclu7D7eJmSbYoM10Z22T3WcllS9Dbh_3o0wV7lQBLq4IfvfyMT4Jy9gJ8Yu5o03Kr_fhTekjoATU7dIpDmoJuNqP6U7J2n14dR4GTREw-Fwo/s1600/DSCN1843.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxH2LCf9PFd55_7uhsPv0QmxIS1z07iZtej-rAaN1E5DZxAVbN6WYXeY7GY8AMwZm53QFPc0cnFvIGRVYv3V8DAczCX8IZVrzU2yQ1V1SPf5bQ1AMrWQv-gmmRKBsIyo2Qhy1b4MSOIng/s1600/DSCN1846.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxH2LCf9PFd55_7uhsPv0QmxIS1z07iZtej-rAaN1E5DZxAVbN6WYXeY7GY8AMwZm53QFPc0cnFvIGRVYv3V8DAczCX8IZVrzU2yQ1V1SPf5bQ1AMrWQv-gmmRKBsIyo2Qhy1b4MSOIng/s1600/DSCN1846.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm2KYZXb2bFTLtd0Kxp6QQYli6jruUKHahSoPw4_FHdOG2xDkF7wxGdm0SsQZ6NIlr1WHGWrgEQQ4m5UZXVZLE_JVH6ZnAPwsIjHrgw88o4UaXFrp2_H87Qm83Ip6J8IjSqMe73gltjA0/s1600/DSCN1847.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm2KYZXb2bFTLtd0Kxp6QQYli6jruUKHahSoPw4_FHdOG2xDkF7wxGdm0SsQZ6NIlr1WHGWrgEQQ4m5UZXVZLE_JVH6ZnAPwsIjHrgw88o4UaXFrp2_H87Qm83Ip6J8IjSqMe73gltjA0/s1600/DSCN1847.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKEVorUjajzeEmYBIxpqjlmOJV84zkLd8A43yYxhD6RfQcIs_ssHbXJ6MTVfr5VDDt-ULzOFidPS_IzqiMN2RdTDabkeIBC6tDfaOTw34pgq7bi1ow5T5XDOiCOShXkUQH166RfDknqGQ/s1600/DSCN1848.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKEVorUjajzeEmYBIxpqjlmOJV84zkLd8A43yYxhD6RfQcIs_ssHbXJ6MTVfr5VDDt-ULzOFidPS_IzqiMN2RdTDabkeIBC6tDfaOTw34pgq7bi1ow5T5XDOiCOShXkUQH166RfDknqGQ/s1600/DSCN1848.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjca1ZqL3N4tgDbGiIU8lN9mxP9y039jShEXnUqXwHwEB-h2S4rjKUMSUV604r3YIByyBqCvaI3P86Ga4D0O1cW0DXPovL3kkvGKwIc6A_w2cChedeSz0vETxs53HK5n6r8vggRJUNoQ6Y/s1600/DSCN1849.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjca1ZqL3N4tgDbGiIU8lN9mxP9y039jShEXnUqXwHwEB-h2S4rjKUMSUV604r3YIByyBqCvaI3P86Ga4D0O1cW0DXPovL3kkvGKwIc6A_w2cChedeSz0vETxs53HK5n6r8vggRJUNoQ6Y/s1600/DSCN1849.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhynvRfFIcN7pzO3FDX6Iw-3QcAaguuidSdn-4fFll8oGunD66tXHwtWM01xfqYVG0nVSIp2SKEsBPbFXenAeJxYxBk8oyIp4eVAMpT4KT35wNAQgAOie6R5afmuX4vej7DSPC9tZTdE8Q/s1600/DSCN1853.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhynvRfFIcN7pzO3FDX6Iw-3QcAaguuidSdn-4fFll8oGunD66tXHwtWM01xfqYVG0nVSIp2SKEsBPbFXenAeJxYxBk8oyIp4eVAMpT4KT35wNAQgAOie6R5afmuX4vej7DSPC9tZTdE8Q/s1600/DSCN1853.JPG" height="320" width="240" /></a></div>
<br />
<br />
<br />Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-64999401264185079022014-09-10T21:53:00.001+02:002014-09-10T21:53:05.830+02:00Verde másodszor :)<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Közben jött a nyár, Verde meg kifestette a lakást, némi segítséggel. Tudtam, hogy megnézném. Aztán meg is hívott :) Gyorsan meg is ejtettük a festés mustrát, mielőtt mi melegebb (hol volt idén a nyár???) helyre mentünk volna.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Beüzemeltem a bébiszittert és egy vasárnap útra keltem, hogy meglátogassam Verdét és Diót. Egyik fiút sem vittem magammal, beszélgetni vágytunk, lelkizni, gyerekkel azt meg nem lehet.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">NEM mentem a budai alsó rakparton, ezért elég hamar oda is értem. Verde otthona előtte sem volt csúnya, de a festés jól áll a lakásnak. Igaz, ha Verde merész lett volna, akkor ma a nappali egyik fala a blogjában látható piros színben tündökölne, amilyen a tv alatti polc lett. Az még ütősebb lenne, de így sem rossz! :) (jujj, ebbe most Verde bele fog kötni:D)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Különösebb nem történt, mint jól kidumáltuk magunkat, folytatván előző látogatás fonalát. Megszeretgettem Diót, bár ő inkább Verdéhez húzott, azt hiszem érezte, hogy gazdinál akkoriban túlfeszítette a húrt...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Megbeszéltük, hogy legközelebb Verde jön, talán költséghatékonyabb :D</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Verde, ugye emlékszel, hétvégén ebéd meghívásod van!!!</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-17648758280858269682014-08-23T22:04:00.002+02:002014-08-23T22:04:28.948+02:00Nagy találkozások - Verde 1 felvonás<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Olvastam, olvasott.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Volt egy kérésem, tett egy felajánlást (amit azóta sem teljesített :P, de már okafogyottá vált a dolog)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán kértem tőle valamit, pikk-pakk megcsinálta és még egy telefonszámot is kaptam tőle :) Itt is még egyszer köszi!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Zűrös, cseppet sem unalmas, néha depis napokról írt. Majd elszakadt nála a cérna. Úgy éreztem találkoznom kell vele, hogy kicsit kirángassam a gödörből. Felhívtam és a vonal túloldalán egy pityergő, a fájdalom által teljesen lenyomott hangjától kicsit megijedtem, mint aki mindent felad, olyan volt. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Mondtam neki, hogy hétvégén meglátogatnám, mivel hét közben dolgozik. De akkor mondja, hogy képtelen bemenni másnap melózni, annyira kivan, menjek be hozzá délelőtt. Hát, de Miksa... Vigyem őt is, nem gond. Hát, jó!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Többször is ellenőriztem, hogyan jutok a kapott címre, ami hozzám hűen, kalandosra sikeredett. Miután ismét elkövettem azt a hibát, hogy a budai alsó rakparton akartam eljutni a célállomásig, szépen benne ülhettem a dugóban és nézhettem, hogy a pesti oldalon vígan autóznak, mások. Lőjjetek le, ha még egyszer ott megyek! Egyszer kétségbe estem, hogy hű meg ha, de itt vége az útnak és csak jobbra meg balra tudok menni, de elvileg nem itt kéne lennem és kifordultam jobbra, nézelődtem hol mehetek balra, amikor megláttam egy támpontot és tudtam, hogy mégis csak jó helyen vagyok :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A végén még pontos is voltam :) Ahhoz képest, hogy előtte nap nagyon össze volt törve, jól összeszedte magát Verdém. Végül is, nem bőgtünk, sőt, röhögtünk is, amellett, hogy tök komoly dolgokról is beszéltünk. Úgy láttam, jól esett neki.. Az vicces volt, hogy ez a találkozás is úgy kezdődött, mintha ezer éve ismernénk egymást, felesleges köröket nem futottunk. Beszélgettünk, úgy, mint régi barátok. És csinált nekem kapszulás kávét, majd felsorolta a fél szekrényt, hogy milyen édesítő szerrel kérem :D </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Nagy találkozás volt még ugyanekkor, Dió és Miksa találkozása is, szerelem első látásra. Együtt ültek az asztal alatt, ropit rágcsálva (szerintem néha közösen ettek egy-egy szálat) vagy épp elszaladtak a szobába és örök homály marad, miről is beszélgettek, ők ketten!</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Kétszer volt riadalom a látogatásunk alatt. Egyszer mikor tompa, sorozatos puffanásokat hallottunk a szobából, de sem sírás sem ugatás nem társult mellé. Egyszerre pattantunk fel a konyhában és rohantunk a szobába. Ahol is Miksa nagy buzgalommal pakolta és dobálta a könyveket a földre, Dió pedig végtelen nyugalommal ült és nézte a randalírozást. Szerencsére semmi törékeny nem került a földre. Ekkor még! </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Visszapakoltunk, kimentünk mindannyian a konyhába, ahonnan persze a két kiskorú hamar meglépett. Nem is csodálom, amikor mi magasröptű dolgokat vitattunk meg... És akkor nagy csattanás, üvegcsörömpölés, majd bizonytalan (most sírjak vagy ne típusú) sírás hallatszott. Mondanom sem kell, két lépéssel a szobában voltunk. Miksa állt egy összetört lámpa mellett, Dió pedig olyan "nem én voltam" nézéssel ült, kicsit arrébb. Szerencsére sem Miksának, sem Diónak nem lett baja, sőt mi is sérülésmentesen takarítottuk el a romokat. Igen kellemetlenül éreztem magam, de Verde azt sem engedte meg, hogy kifizessem vagy másikat vegyek. Ez után a belépő után, nem csodálkoztam volna, ha többet nem akar velem találkozni, a lakása épsége miatt!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Miután megnyugodtunk és visszaállt a rend, még kicsit beszélgettünk, aztán Miksával hazafelé indultunk. Nem a budai alsó rakparton!!!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br />Örülök, hogy találkoztunk! De ez csak megerősítés, amúgy is tudod :P</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-2378901115366391552014-07-11T16:02:00.003+02:002014-07-11T16:02:16.786+02:00A Zuram hazalátogatott<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A Zuram kapott egy hét szabit, amit végül egy magyarországi tárgyalással és visszafelé egy svájcival kombinált. Kedden délután érkezett meg, kimentünk érte a reptérre és onnan azonnal indultunk le Pécsre.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Persze az első benzinkútnál megálltunk, hogy mindenkit jól meg tudjon ölelgetni :)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Arra a hétre esett a születésnapom és a Zuram jól meg is lepett, persze előtte játszotta, hogy de ajándékra ne is számítsak, mert nem volt rá ideje, meg nem is biztos, hogy örülnék annak, amit venne, blablabla... Az ajándékot így együtt vettük meg. Szerdán egész nap kettesben róttuk a város, ki-ki kávézott, sörözött. Fura is, meg jó is volt a gyerekek nélkül. Ritkán van ilyen alkalom, meg kell becsülni! Jó volt kettesben lenni és remélem, hogy majd Frankfurtban is sétálhatunk így idén :)</span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szülinapom délelőttjén apukáméknál voltunk, ott hagytuk a kicsiket és Barnival
hármasban elmentünk a Mecsextrém Parkba. Nekem egy kicsit csalódás volt,
de csak mint felnőtt. Feleslegesen fizettük ki a fejenkénti 3300 Ft-ot,
mivel mi a Zurammal csak a bobon mentünk, meg én egy trambulinon
ugrabugráltam. Mert Barni először nem akart a kötélpályákra menni, de
utána meg már nem volt rá idő, mert apukám ment dolgozni és haza kellett
érni. Viszont a Barninak nagyon tetszett, sőt Olinak is tetszett volna,
mert van nagy kalandvár, csúszdával, kötelekkel. Legközelebb én csak
kísérőjegyet veszek magamnak :) </span></span></span><br />
<br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"> Délutánra nem szabadott 17 óra utánra programot csinálnom, hogy megyünk valahova. Az én drágám szövetkezett a barátnőmmel! Kimentünk egy csárdába, ahol rózsaszirmokkal teleszórt asztal fogadott minket, amin még szívecskés gyertyák is voltak. Egyikünk jobban zavarban volt, mint a másik. A Zuram annyira, hogy nem engem ültetett a pultnak háttal és így mindent láttam, amit nem kellett volna, a virágot és a meglepit. Az elején mondtam a Zuramnak, remélem tortát nem rendelt, mert én a kaja után egy falatot sem fogok tudni lenyelni. Mondanom sem kell, hogy rendelt, a kedvencemet, Dobos tortát. És a barátnőmmel egyetemben, nem átallottak rátetetni 41 szál gyertyát!!! :D Előszörre egy levegővel nem is sikerült elfújnom, de újra meggyújtották és akkor már elfújtam. A torta érintetlenül került vissza a dobozában, este ettünk belőle otthon illetve anyósékhoz átvitte a Zuram, ahol voltak a gyerekeke, hogy elfogyjon. Ott derült ki, hogy volt hozzá tűzijáték is, de azt az otthoni bulin fel is használtuk. Jó kis nap volt!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Pénteken otthon buliztunk, jó kis pálinkázás és sörözés közepette. Keresztlányom mondta, hogy mindig büszkén meséli, hogy mennyire "hülye" a keresztanyja, és milyen jókat lehet vele bulizni, stb... Hát, vidám egy csaj vagyok ( a Zuram szerint infantilis) mellettem nem lehet unatkozni!</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Szombaton a Zuramon már látszott, hogy a munka bekúszott a fejébe, kicsit el is romlott a hangulat. Az agya már a munkán járt, volt is belőle kisebb vita. Vasárnap hazaindultunk, Barnit a keresztanyjánál hagyva, viszont az unokaöcsém kislányával kiegészülve. Hétfőn meg már munka, munka és munka. Kedden reggel pedig repülőre szállt és visszament.</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2584929983390185200.post-57525229074058413472014-07-11T14:59:00.004+02:002014-07-11T14:59:53.734+02:00Túl a fogászaton<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Hétfő délután fél kettőre mentünk a doki nénihez. Kicsit féltem, mert ebben az időpontban pont aludni szoktak és általában Miksa ha bealszik és felkeltem, na akkor van hiszti. Ráadásul aznapra a Zuram (aki félig meddig szabin volt itthon, de erről később) kettőre megbeszélt egy tárgyalást a volt cégénél és nekem kellett bevinnem délre, hogy ebédeljen is valahol és én még átérjek Budakeszire. </span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Aztán amennyire tartottam mindentől, annyira simán ment minden. Szegény Miksám egészen 3/4 1-ig ébren bírt maradni, akkor aludt el, mi meg 1 órakor parkoltunk le a fogorvosi rendelőnél. Pár perc múltán fel is ébredt, de csak egy kis nyekergés volt, aztán már érdeklődve figyelte, hol is vagyunk. Gyorsan elmentünk a boltba, mert a nagyon megitták az előre bekészített összes innivalójukat, aztán bementünk a doki nénihez.</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Vittem a nagyoknak könyveket, puzzle-t, kirakós kockát, remélve, hogy ellesznek vele, amíg mi bent vagyunk. Pár mondta a családról, stb... aztán pattanhattunk is a székbe. Miksa először egyedül akart beleülni és engem a doki néni székébe vezényelt, de gyorsan meggondolta magát és mondta, hogy én is üljek oda vele. Kapott egy kis "előkét" és már doki néni kotorászott is a szájában. Nagyon ügyes volt Miksa végig, nem hisztizett, nem kalimpált a kezeivel (majdnem végig, egyszer unta meg, hogy sokáig nyitva kell tartani a száját) . Nem kellett fúrót használni, de jól kitisztította Zs. a fogat és betömte neki rendes fényre keményedő fehér cuccal. Este megnéztem, meg nem mondanám, hogy az a fog tömött. Az első fogait sajnos nem lehet macerálni, így marad a napi többször fogmosás, illetve mondta, hogy nagyon jó, hogy vettem a Tooth Mousse-t, ezzel kenem két naponta a fogait és mellé szedi a Schüssler sókból az 1-2-t. Reménykedünk benne, hogy nem fognak egy év alatt elfeketedni...</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">A két nagy nagyon édes volt, láttam egyszer, hogy leskelődnek az ajtóban :) De szép csendben elfoglalták magukat, egy hangjuk nem volt. Meg is dicsérte őket mindenki! Én pedig nagyon büszke voltam rájuk:)</span></span></span><br />
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;"><br /></span></span></span>
<span style="color: #0b5394;"><span style="font-size: small;"><span style="font-family: "Trebuchet MS",sans-serif;">Ezen is túl vagyunk...</span></span></span>Szerihttp://www.blogger.com/profile/00674888082649093535noreply@blogger.com0