2014. július 11., péntek

Túl a fogászaton

Hétfő délután fél kettőre mentünk a doki nénihez. Kicsit féltem, mert ebben az időpontban pont aludni szoktak és általában Miksa ha bealszik és felkeltem, na akkor van hiszti. Ráadásul aznapra a Zuram (aki félig meddig szabin volt itthon, de erről később) kettőre megbeszélt egy tárgyalást a volt cégénél és nekem kellett bevinnem délre, hogy ebédeljen is valahol és én még átérjek Budakeszire. 

Aztán amennyire tartottam mindentől, annyira simán ment minden. Szegény Miksám egészen 3/4 1-ig ébren bírt maradni, akkor aludt el, mi meg 1 órakor parkoltunk le a fogorvosi rendelőnél. Pár perc múltán fel is ébredt, de csak egy kis nyekergés volt, aztán már érdeklődve figyelte, hol is vagyunk. Gyorsan elmentünk a boltba, mert a nagyon megitták az előre bekészített összes innivalójukat, aztán bementünk a doki nénihez.

Vittem a nagyoknak könyveket, puzzle-t, kirakós kockát, remélve, hogy ellesznek vele, amíg mi bent vagyunk. Pár mondta a családról, stb... aztán pattanhattunk is a székbe. Miksa először egyedül akart beleülni és engem a doki néni székébe vezényelt, de gyorsan meggondolta magát és mondta, hogy én is üljek oda vele. Kapott egy kis "előkét" és már doki néni kotorászott is a szájában. Nagyon ügyes volt Miksa végig, nem hisztizett, nem kalimpált a kezeivel (majdnem végig, egyszer unta meg, hogy sokáig nyitva kell tartani a száját) . Nem kellett fúrót használni, de jól kitisztította Zs. a fogat és betömte neki rendes fényre keményedő fehér cuccal. Este megnéztem, meg nem mondanám, hogy az a fog tömött. Az első fogait sajnos nem lehet macerálni, így marad a napi többször fogmosás, illetve mondta, hogy nagyon jó, hogy vettem a Tooth Mousse-t, ezzel kenem két naponta a fogait és mellé szedi a Schüssler sókból az 1-2-t. Reménykedünk benne, hogy nem fognak egy év alatt elfeketedni...

A két nagy nagyon édes volt, láttam egyszer, hogy leskelődnek az ajtóban :) De szép csendben elfoglalták magukat, egy hangjuk nem volt. Meg is dicsérte őket mindenki! Én pedig nagyon büszke voltam rájuk:)

Ezen is túl vagyunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése