A Zuram hazalátogatott

A Zuram kapott egy hét szabit, amit végül egy magyarországi tárgyalással és visszafelé egy svájcival kombinált. Kedden délután érkezett meg, kimentünk érte a reptérre és onnan azonnal indultunk le Pécsre.
Persze az első benzinkútnál megálltunk, hogy mindenkit jól meg tudjon ölelgetni :)

Arra a hétre esett a születésnapom és a Zuram jól meg is lepett, persze előtte játszotta, hogy de ajándékra ne is számítsak, mert nem volt rá ideje, meg nem is biztos, hogy örülnék annak, amit venne, blablabla...  Az ajándékot így együtt vettük meg. Szerdán egész nap kettesben róttuk a város, ki-ki kávézott, sörözött. Fura is, meg jó is volt a gyerekek nélkül. Ritkán van ilyen alkalom, meg kell becsülni! Jó volt kettesben lenni és remélem, hogy majd Frankfurtban is sétálhatunk így idén :)

Szülinapom délelőttjén apukáméknál voltunk, ott hagytuk a kicsiket és Barnival hármasban elmentünk a Mecsextrém Parkba. Nekem egy kicsit csalódás volt, de csak mint felnőtt. Feleslegesen fizettük ki a fejenkénti 3300 Ft-ot, mivel mi a Zurammal csak a bobon mentünk, meg én egy trambulinon ugrabugráltam. Mert Barni először nem akart a kötélpályákra menni, de utána meg már nem volt rá idő, mert apukám ment dolgozni és haza kellett érni. Viszont a Barninak nagyon tetszett, sőt Olinak is tetszett volna, mert van nagy kalandvár, csúszdával, kötelekkel. Legközelebb én csak kísérőjegyet veszek magamnak :)

 Délutánra nem szabadott 17 óra utánra programot csinálnom, hogy megyünk valahova. Az én drágám szövetkezett a barátnőmmel! Kimentünk egy csárdába, ahol rózsaszirmokkal teleszórt asztal fogadott minket, amin még szívecskés gyertyák is voltak. Egyikünk jobban zavarban volt, mint a másik. A Zuram annyira, hogy nem engem ültetett a pultnak háttal és így mindent láttam, amit nem kellett volna, a virágot és a meglepit. Az elején mondtam a Zuramnak, remélem tortát nem rendelt, mert én a kaja után egy falatot sem fogok tudni lenyelni. Mondanom sem kell, hogy rendelt, a kedvencemet, Dobos tortát. És a barátnőmmel egyetemben, nem átallottak rátetetni 41 szál gyertyát!!! :D Előszörre egy levegővel nem is sikerült elfújnom, de újra meggyújtották és akkor már elfújtam. A torta érintetlenül került vissza a dobozában, este ettünk belőle otthon illetve anyósékhoz átvitte a Zuram, ahol voltak a gyerekeke, hogy elfogyjon. Ott derült ki, hogy volt hozzá tűzijáték is, de azt az otthoni bulin fel is használtuk. Jó kis nap volt!

Pénteken otthon buliztunk, jó kis pálinkázás és sörözés közepette. Keresztlányom mondta, hogy mindig büszkén meséli, hogy mennyire "hülye" a keresztanyja, és milyen jókat lehet vele bulizni, stb... Hát, vidám egy csaj vagyok ( a Zuram szerint infantilis) mellettem nem lehet unatkozni!

Szombaton a Zuramon már látszott, hogy a munka bekúszott a fejébe, kicsit el is romlott a hangulat. Az agya már a munkán járt, volt is belőle kisebb vita. Vasárnap hazaindultunk, Barnit a keresztanyjánál hagyva, viszont az unokaöcsém kislányával kiegészülve. Hétfőn meg már munka, munka és munka. Kedden reggel pedig repülőre szállt és visszament.

Túl a fogászaton

Hétfő délután fél kettőre mentünk a doki nénihez. Kicsit féltem, mert ebben az időpontban pont aludni szoktak és általában Miksa ha bealszik és felkeltem, na akkor van hiszti. Ráadásul aznapra a Zuram (aki félig meddig szabin volt itthon, de erről később) kettőre megbeszélt egy tárgyalást a volt cégénél és nekem kellett bevinnem délre, hogy ebédeljen is valahol és én még átérjek Budakeszire. 

Aztán amennyire tartottam mindentől, annyira simán ment minden. Szegény Miksám egészen 3/4 1-ig ébren bírt maradni, akkor aludt el, mi meg 1 órakor parkoltunk le a fogorvosi rendelőnél. Pár perc múltán fel is ébredt, de csak egy kis nyekergés volt, aztán már érdeklődve figyelte, hol is vagyunk. Gyorsan elmentünk a boltba, mert a nagyon megitták az előre bekészített összes innivalójukat, aztán bementünk a doki nénihez.

Vittem a nagyoknak könyveket, puzzle-t, kirakós kockát, remélve, hogy ellesznek vele, amíg mi bent vagyunk. Pár mondta a családról, stb... aztán pattanhattunk is a székbe. Miksa először egyedül akart beleülni és engem a doki néni székébe vezényelt, de gyorsan meggondolta magát és mondta, hogy én is üljek oda vele. Kapott egy kis "előkét" és már doki néni kotorászott is a szájában. Nagyon ügyes volt Miksa végig, nem hisztizett, nem kalimpált a kezeivel (majdnem végig, egyszer unta meg, hogy sokáig nyitva kell tartani a száját) . Nem kellett fúrót használni, de jól kitisztította Zs. a fogat és betömte neki rendes fényre keményedő fehér cuccal. Este megnéztem, meg nem mondanám, hogy az a fog tömött. Az első fogait sajnos nem lehet macerálni, így marad a napi többször fogmosás, illetve mondta, hogy nagyon jó, hogy vettem a Tooth Mousse-t, ezzel kenem két naponta a fogait és mellé szedi a Schüssler sókból az 1-2-t. Reménykedünk benne, hogy nem fognak egy év alatt elfeketedni...

A két nagy nagyon édes volt, láttam egyszer, hogy leskelődnek az ajtóban :) De szép csendben elfoglalták magukat, egy hangjuk nem volt. Meg is dicsérte őket mindenki! Én pedig nagyon büszke voltam rájuk:)

Ezen is túl vagyunk...