Ül mellettem, valamit nézegetünk. Már 20x kérdezi ugyanazt és én éppen ennyiszer válaszolok. 21x már ingerültebben mondom ugyanazt. Mire ő így: Éééétem, étem!
Vacsora idő, persze az addig éhen halni akaró és fülemet rágó csemeték eltűnnek. A konyhaajtóból szólok hangosabban, hogy vacsora, mire egy cérnavékony hangot hallok: Jövök, jövök!
Megyünk bevásárolni, ez mindig a kettőnk dolga, szeretem úgy intézni, hogy a két nagyobb óvodában és iskolában van. Autózunk. Közeledünk a benzinkút felé, ahol többször tankoltunk. Megszólal mellettem: Anya, itt a tankoló.
Sokáig, ha bárkit kérdeztünk a családból tőle, hogy hol van, mindig következetesen azt mondta: Ement bóba!
Nagyon édes, ha keres valakit. Pl. felébred, kijön a napaliba és az ott található egyéntől megkérdezi: Anya hó van? De szokása az is, hogy délelőttönként, amikor csak ketten vagyunk, játék közben hirtelen megkérdezi: Oli hó van? Mire én: Hát hova vittük reggel? Mire ő: Obiba.
Néhány évvel ezelőtt nagyon jót derültünk, amikor a szomszédéknál hallottuk, hogy a nagypapát és a nagymamát is Feri mamának hívják az unokák, leegyszerűsítve. Na, most Miksánál is előfordul, hogy sorolja hova menjünk: Győző papa, Győző mama :D
Sokat beszél ő is (minő meglepő), de néha még én sem tudom mit mond, gyorsan is mondja, meg ugye bizonyos betűket más betűkkel helyettesít. Remélem még őszig alakulunk beszéd ügyileg..
Szeptemberben kezdi az óvodát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése